A mélyvénás trombózis vérrög képződése a mélyen fekvő vénákban, leggyakrabban az alsó lábszárakban. Mélyvénás trombózisról akkor beszélünk, hogy ha vérrög (trombus) alakul ki a szervezet valamelyik mélyen (nem közvetlenül bőr vagy nyálkahártya alatt) futó vénájában.

A mélyvénás trombózis veszélyes, sokszor halálos szövődményekkel járhat. Ha a vénában kialakult trombus egy része leszakad és az embólus a tüdőbe jutva elzár egy verőeret halálos kimenetelű tüdőembólia alakulhat ki.

A mélyvénás trombózis sok esetben magától megszűnik. Véralvadék kialakulhat a bőrhöz közelebbi vénákban is, de ez nem annyira veszélyes, mivel jellemzően nem ad embólust a tüdőbe.

A vérrög (vércsomó, trombus; lat. thrombus) a véralvadás végső terméke, amely a vérlemezkék összecsapzódása és a humorális véralvadási rendszer aktivációja révén jön létre. Sérülések esetén a trombus képzése a véralvadás életmentő szerepe miatt fiziológiás, viszont a trombózisban már patológiásnak tekintendő.

Hogyan ismerhető fel?

Nem ritka, hogy a mélyvénás trombózis alattomosan alakul ki, az esetek több mint felében nincsenek markáns, jól észrevehető tünetek. Ha tünetek alakulnak ki, akkor ezek az alábbiak lehetnek.

• A trombus kialakulási helye előtti (amerről a véna vére jön) testrész megduzzad. Ez jelentheti a bokák, a lábfej, illetve egy egész alsó végtag megdagadását.
• Fájdalom. Az alsó végtag érintettsége esetén leggyakrabban a vádliban jelentkezik, úgy tűnhet, mintha izomláz lenne.
• Pirosság, illetve melegség a bedagadt terület felett.

Néha a mélyvénás trombózis első jele a tüdőembólia valamelyik tünete lehet.

A tüdőembólia tünetei az alábbiak lehetnek:

• Légszomj, fulladás (ez a leggyakoribb tünet).
• Rossz közérzet, szorongás.
• Köhögés, súlyos esetben véres köpettel.
• Mellkasi fájdalom, amely általában mély lélegzetvételre vagy köhögésre súlyosbodik.
• Szédülés, ájulás.

Mi okozhatja?

A mélyvénás trombózisnak számos hajlamosító tényezője lehet, mozgáshiány (például hosszan tartó ülés) vagy öröklött véralvadási zavar (trombózishajlam), de bizonyos rosszindulatú daganatok is növelik a trombózis kialakulásának kockázatát. Általában önmagában egy rizikófaktor még nem elég, az alábbi tényezők kombinációja vezet mélyvénás trombózishoz.

• Hosszú ideig tartó ülés. Amikor a lábak huzamosan nincsenek használva (például vezetés, vagy repülés közben), a vádli izmai nem húzódnak össze és nem segítenek a vénás vér eltávolításában a lábból.

 

• Huzamosabb ágynyugalom. Amikor a lábak egy hosszú időn keresztül nem mozognak (például kórházi bennfekvés, csonttörés miatt begipszelés vagy bénulás esetén), akkor a vádliban levő izompumpa nem működik, ezért a vér könnyebben megalvadhat.
• Sérülés vagy műtét. A vénák sérülése vagy műtéte lelassíthatja a véráramot, ezáltal fokozva a vér alvadék kialakulásának kockázatát. A műtét során alkalmazott általános altatás (anesztézia) kitágíthatja a vénákat, ami szintén elősegíti a véralvadást.
• Öröklött véralvadási zavar. Ezt a mélyvénás trombózis egyes családokon belüli halmozott előfordulása mutatja.
• Terhesség. A terhesség fokozza az alsó testfél (kismedence, lábak) vénáira nehezedő nyomást. Azok a nők, akiknek öröklött véralvadási zavaruk van, különösen nagy kockázatnak vannak kitéve. A mélyvénás trombózis kockázata a szülést követő hat hét alatt is fokozott.
• Daganat. Bizonyos daganatos megbetegedéseknél a véralvadást elősegítő anyagok mennyisége megemelkedhet. Egyes daganatellenes gyógyszerek is fokozhatják a trombózishajlamot. Bizonyos daganatellenes szerek is fokozzák a trombózis kockázatát.
• Szívelégtelenség. A szívelégtelenségben szenvedő betegeknél fokozott a mélyvénás trombózis kialakulásának kockázata, mert a szívük kevésbé hatékonyan pumpálja a vért, mint a normális szív.
  Ez fokozza annak a valószínűségét, hogy a vér áramlása lassulni fog, pangás alakul ki, majd bealvad.
• Fogamzásgátló tabletták, hormon szubsztitúciós terápia. Mind a két készítmény csoport fokozhatja a vér alvadási készségét.
• Pacemaker vagy centrális vénába helyezett katéter. Ezek az eszközök irritálhatják az erek falát és lassíthatják a vér áramlását.
• Korábban elszenvedett mélyvénás trombózis, tüdőembólia. Nagyobb valószínűséggel ismétlődnek ezek a kórállapotok, ha már korábban is kialakultak ezek Önnél.
• Mélyvénás trombózis vagy tüdőembólia a családban. Ha családjában valakinek mélyvénás trombózisa, vagy tüdőembóliája van vagy volt, akkor Önnél is fokozottabb a mélyvénás trombózis kialakulásának kockázata.
• Elhízás, kövérség. A súlyfelesleg fokozza a kismedence és a láb területén lévő vénákra nehezedő nyomást, ezáltal lassítva a vér áramlását és fokozva a trombózis kockázatát.
• Dohányzás. A dohányzás befolyásolja a véralvadást és a keringést.
• A trombózisra hajlamos emberek esetében akár egy hosszabb repülőút is veszélyes lehet.

Diagnózis

A jellegzetes tünetek alapján, a lábszárak körfogatának azonos szintben történő mérésével a diagnózis általában egyértelműen megállapítható.

Olykor szükség lehet a mélyvénás rendszer ultrahangos, vagy érfeltöltéses röntgenvizsgálattal (flebográfia) történő vizsgálatára is.
A tüdőembólia a jellegzetes tünetek, mellkasröntgen és EKG segítségével igazolható. Kétes esetben izotópos vizsgálat (tüdő szcintigráfia) is szóba jön.

Hogyan kezelhető?

A kezelés célja a véráramlás helyreállítása az érintett területen.
A gyógyszeres kezelés célja a vérrög növekedésének megakadályozása. A vérrög feloldásáról a szervezet saját vérrögoldó (fibrinolítikus) rendszere gondoskodik.

Ma már többnyire a laboratóriumi beállítást nem igénylő véralvadásgátlók, ún. alacsony molekulasúlyú heparinok adását végzik, napi egyszeri injekció formájában, 3-6 hónapon keresztül. A heparint természetesen fel lehet cserélni tablettákra is (K-vitamin antagonisták, pl. kumarinok), ilyenkor azonban rendszeres laboratóriumi vizsgálatokkal nyomon kell követni a véralvadási paraméterek alakulását.

Két-három hétig, amíg a már kialakult vérrög (trombus) nem szervül, szigorú ágynyugalom szükséges a trombus leszakadásának megelőzésére. A lábat rugalmas pólyával bekötve, felpolcolt állapotban kell tartani a vénás keringés gyorsítása érdekében.

A vénák sohasem gyógyulnak meg a trombózist követően. Az újabb trombózis megelőzésében fontos a rugalmas harisnyanadrág, zokni viselése, mert így a vénák összeszorított állapotban maradnak.

Megelőzése

A trombózis megelőzésének leghatékonyabb módja – legalábbis erősen trombózisra hajlamosító körülmények között (pl. baleset kapcsán törött végtag rögzítése, ágyhoz kötöttség, stb.) – a tartós véralvadásgátló kezelés (pl. alacsony molekulasúlyú heparinok napi adásával).

Korábbi érelzáródásos betegségek (pl. szívinfarktus) megelőzésében hatékony az alacsony dózisú aszpirin adása is.

A dohányzás rendkívüli mértékben növeli a trombózis kockázatát, mert érfalsérülést okoz, lassítja a vérkeringést, és fokozza a vér alvadékonyságát is. Különböző rendszeresen szedett gyógyszerek hatása is lehet véralvadásra hajlamosító.

A fogamzásgátló tabletták önmagukban ritkán okoznak trombózist (1-2/100 000 fő/év), de más kockázati tényezők (pl. visszértágulat, dohányzás, stb.) hatását felerősítik, ezért elengedhetetlen a gondos gyógyszerválasztás és a dohányzás mellőzése.

A mélyvénás trombózis nem azonos a felszíni trombotizáló vénafalgyulladással (tromboflebítisz).
A két állapot elkülönítése természetesen felelősségteljes orvosi feladat. A visszértágulat oka és következménye is lehet a trombózisnak. A jelentős visszértágulat megnyugtató módon műtéttel gyógyítható.

Trombózis bárkinél kialakulhat. Ezért, ha arra utaló tüneteket tapasztal, feküdjön le, lábát polcolja fel, és értesítse az ügyeletes orvost. Saját lábán ne közlekedjen mindaddig, amíg a betegséget ki nem zárták, illetve meg nem gyógyult!