A lúdtalp

Női lábak a homokban.

A lúdtalp egy szerzett statikai elváltozás, amit civilizációs betegségként említenek a szakemberek.
A teherbírás és a megterhelés közötti egyensúlyzavar következtében alakul ki. A láb túlzott megterhelését a szalag- és izomrendszer hosszú ideig nem képes elviselni, elfárad.

A láb alapvető feladata az, hogy tartja a testünket és a testsúlyt átviszi a talajra. Ez utóbbi úgy valósul meg, hogy a legfelső lábtőcsontunkon – az ugrócsonton – keresztül, a testsúly a láb három fő támaszkodási pontjára kerül: a sarokcsont gumójára, az első és az ötödik lábközépcsontunk fejére. A testsúly átvitelének feladatához alakult ki a láb boltozatos szerkezete. A lábnak két lényeges boltozata van:

    • hosszanti boltozat

– ami a külső és a belső lábszél ívének felel meg

    • keresztboltozat

– az öt lábközépcsont fején átmenő haránt ívelt vonal

A boltozatos szerkezetet a láb talpi részén elhelyezkedő, és oda futó szalagok és izmok tarják meg, melyek rugalmasságot kölcsönöznek a lábnak, így a járás, futás, ugrás során keletkező rázkódások letompulnak.

 

A talp formái.A boltozatos szerkezetű láb alkalmasabb a test súlyának a viselésére, mert a boltozatos  szerkezet teherbíróbb, mint az egyenes talp. A boltozatok magassága egyénenként változó.

Az még nem betegség, ha valakinek alacsonyabb a lábboltozata. Akkor van baj, ha a láb harmonikus működése bomlik meg.

Amennyiben a fent leírt boltozatos szerkezetet a szalagok, illetve izmok valamilyen okból nem tudják megtartani, a testsúly hatására a láb ellapul. Először a hosszanti boltozat magassága csökken, az ugrócsont közelebb kerül a talajhoz, a bokavillával együtt befele fordul, a sarokcsont pedig ellenkező irányba, kifelé mozdul el.

Ezek által a talp belső éle domborúvá válik, közelebb kerül a talajhoz. Ez a térdek beforgását, megrogyását, a csípőnk behajlítását, fenekünk kitolását eredményezi. Tehát lúdtalp miatt fájhat a bokánk, a térdünk, a csípőnk, a derekunk.

A hosszanti boltozat süllyedését követi a harántboltozat süllyedése, a láb szétterül, a talpi felszínen bőrkeményedések alakulnak ki, majd a hajlító- és feszítőizmok egyensúlyának megbomlása miatt kialakul a kalapácsujj, rendszerint a II., III., és IV. ujjakon, gyakran az öregujj (nagylábujj) bütykének kíséretében. Ezeknek jellegzetes alakja és kialakulási folyamata van.

Miért alakul ki a lúdtalp?

A lúdtalp kialakul, ha a láb boltozatos szerkezete megváltozik, romlik a láb statikája a normál statikai helyzetben terhelés alá nem kerülő felszínek is terhelődnek ill. az erőhatások irányának megváltozása következtében a láb egyes részei kórosan túlterhelődnek.

A lábboltozatok megváltozása miatt a láb izmainak helyzete és a láb csontjain tapadó inak lefutása is megváltozik. Az egész alsó végtag statikája, a boka-, a térd- és a csípőízületet is beleértve romlik, az alsó végtagok és a medence ill. az ágyéki gerincszakasz egymáshoz viszonyított helyzete is megváltozik, és az ízületek és izmok rendellenes helyzete az ízületek, izmok, szalagok túlterhelődéséhez vezet, így a lúdtalp panaszokat, fájdalmat okoz.

A lúdtalp (bokasüllyedés) a leggyakoribb, népbetegség-számba menő statikai lábbetegség. Mind a hosszanti boltozatok, mind a haránt boltozat lesüllyedésével jár. Fejlődési zavar következtében is kialakulhat, de leggyakrabban túlterhelés vagy helytelen irányú igénybevétel az oka.
A lúdtalp kialakulásában szenzibilis periódusok a következők:

  • Állás járás kezdete kisgyermekkorban. Ha a szülők erőltetik a felállást, a járást, többet állítják fel a gyereket, mint ahogy önmagától felállna, túlterhelik a lábát.
  • Óvodáskor, iskoláskor kezdete. A megváltozott körülmények közé került gyermek lába megfelelő tréning nélkül túlterhelésnek lehet kitéve. Az izomzat kifáradva nem képes aktívan fenntartani a láb formáját és ezt követően a láb szalagjai is meglazulhatnak.
  • Pubertáskori gyors növekedési periódusban a hirtelen súlygyarapodás szintén túlterhelést jelenthet.
  • Hosszabb fekvéssel vagy inaktivitással járó állapotok után kellő tréning nélkül a láb aktuális „túlterhelése” szintén lúdtalp kialakulásához vezethet.
  • A mozgásszegény életmód és a civilizált életkörülmények szintén elősegítik a lúdtalp kialakulását.
    A sima, kemény, rugalmatlan útburkolat fölöslegessé teszi a lábizmok aktív működését, így elgyengülésükhöz vezet. A rossz cipő viselése szintén negatív hatással van a láb boltozatos szerkezetére. A sarkat valgus irányba döntő cipő megteremti a feltételt a hosszanti boltozat lelapulásához, a magas sarok az előláb túlterheléséhez, a harántboltozat süllyedéséhez vezet, a kemény talp rugalmatlanságánál fogva károsítja a lábboltozatokat.

Talpak.

A lúdtalp tünetei:

A boltozatok szemmel láthatóan lelapultak, a lábak járás közben kifelé vagy befelé fordulnak, fáradékonyságról,
láb- és lábszárfájdalomról esetleg derékfájdalomról panaszkodnak.

A lúdtalp kezelése, terápiája:

A megfelelő talpbetét és lúdtalp cipő kiválasztása az ortopéd orvos feladata, amit kiegészít a napi rendszerességgel végzett gyógytorna. Évszaknak megfelelően mezítláb, természetes talajon való járás.

A speciális lúdtalp kezelés, azaz gyógytorna kezelés lényege, a lábat alkotó komplex szerkezet vonalbeállításának helyreállítása. A medence korrekciója révén, a helyes terhelési viszonyok kialakítása, a súlypont, súlyvonal rendezése. Csak a lábfej izmainak erősítése, illetve betét alkalmazása nem elegendő!

Az újszülött talpa még teljesen egyenes, a láb boltozatos szerkezete csak 1-2 éves korban alakul ki. Ezért lúdtalpról csak a már járni tudó kisgyermekeknél beszélhetünk (hasonlóképp van ez a gerincnél, ami születéskor annak egésze domború, majd csak a felállás és járás során alakulnak ki élettani görbületei).
Ebben az életkorban a sarok kifelé dőlése jelzi a lúdtalpat, vagy a gyermek hamar elfárad. Meg nem szüntethetjük, de enyhíthetjük azzal, ha sokat jár, rohangál a gyerek mezítláb, de ne egyenes talajon, hiszen ez kifejezetten káros, mert nem készteti a boltozatot tartó izmokat munkára, ezáltal akár el is sorvadhatnak azok, és a gyermek biztosan lúdtalpas felnőtt lesz.


Lábunk kényelme és egészséges működésének megóvása érdekében fontos szempontok a cipő vásárlásnál:

1. A cipőben a lábujjaknak szabad mozgást kell biztosítani, és figyelembe kell venni a lábujjak formáját:

  • “Görög láb” – a nagylábujj (hallux) rövidebb a II. ujjnál és a lábvég ívelt
  • “Egyiptomi láb” – a nagylábujj a leghosszabb, legnagyobb
  • “Szögletes láb” – az első 4 ujj egyforma hosszú

2. A sarkat a cipőnek tartania kell.
3. A túl szoros vagy túl bő cipő viselése nem egészséges
4. A cipősarok magassága fontos a talajfogás, gördítés illetve oldalirányú stabilitás szempontjából.

Forrás: webbeteg.hu, spineart.hu, ludtalpkezeles.hu
Kép: ismeretlen szerző

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Szólj hozzá: