A gyomorfekély (ulcus ventriculi) a gyomor nyálkahártya folytonosságának megszakadása legalább 5 mm kiterjedésű területen. A fekély mélységben a nyálkahártya különböző rétegeit érintheti.

A gyomorfekély akaratunktól független, a vegetatív idegrendszer egyensúlyi zavarainak következménye.

A gyomorfekély létrejöttében jelentős szerepet játszik a szabadsósav-termelés (gyomorsav), amely a nyálkahártya önemésztését okozza akkor, ha idegrendszeri elváltozás miatt érvényesülhet a szabadsósav szövetkárosító hatása.

Mi okozhatja még?

Több tényező is közreműködhet a gyomorfekély kialakulásában:

• helytelen, egészségtelen táplálkozás
• tartós stressz
• alkoholfogyasztás és dohányzás
• gyógyszerek (például nem-szteroidok)
• igen gyakran – fekélyek nagy részénél – kiváltó szerepet játszik egy baktérium, mely a Helicobacter pylori nevet kapta. Ez a baktérium különleges felépítésének köszönheti, hogy képes a gyomornyálkahártya savas közegében megélni.

A gyomorfekély tünetei:

• Sajgó gyomortáji fájdalom, amely reggel éhgyomorra, vagy étkezés után néhány órával jelentkezik, és néhány korty folyadék, vagy kis mennyiségű étel elfogyasztására megszűnik. A gyomorfekélyes betegek az étkezést követően 15-20 perc elteltével, míg a nyombélfekélyesek 1-2 óra múlva éreznek intenzív fájdalmat. Ezek a fájdalmak időszakosak, főleg tavasszal és ősszel jelentkeznek.
• Éhségfájdalom: ez elsősorban a nyombélfekélyre jellemző, elsősorban üres gyomorral járó fájdalmat jelent, mely aztán evésre meg is szűnik.
• Gyomorégés
• Étkezések között és éjszaka jelentkező, kaparó vagy égető fájdalom a has felső részén
• Savas felböfögés
• Rendellenes széklet – nyákos széklet
• Hátba sugárzó fájdalom
• Fogyás, általános állapotromlás
• Fáradtság, levertség

A gyomorfekély szövődményei:

Súlyos szövődmények kísérik, amelyek – az egyszerű gyomorfekéllyel szemben – kórházi kezelést igényelnek, mivel akár halálhoz is vezethetnek!

Vérzés: Akkor keletkezik, ha a fekély mélyre hatolása közben egy ér falát felmarja. A gyomorba jutott vér egy részét kihányja a beteg, másik része a bélrendszeren halad keresztül. A hányadék lehet friss piros véres (haeamtemesis), vagy a gyomorsav álatal már emésztett ún. savhaematinos (kávézaccra emlékeztető) hányadék.

A bélrendszeren keresztülhaladó vér az emésztőenzimek hatására emésztett vérré alakul és a vérzést követő napokban a végbélen keresztül széklet formájában ürül ki. Ettől lesz a széklet szurokfekete. Kisebb mennyiségű vérzés a székletben szabad szemmel nem látható, de laboratóriumi vizsgálattal kimutatható. Nagymértékű fekélyes vérzés esetén a végbélen keresztül nem emésztett vér is ürülhet.

Perforáció (átfúródás): Általában a nyombél elülső vagy oldalsó falán elhelyezkedő fekélyek okozhatnak átfúródást. Az átfúródás következtében a nyombélben lévő gyomorsav és emésztőenzimek a hasüregbe kerülnek, ahol súlyos hashártyagyulladást okozhatnak. Perforáció esetén hírtelen, erős gyomortáji fájdalom lép fel, mely hamarosan az egész hasra kiterjed. Ilyenkor a beteg súlyos állapotba kerül, a hasfali izomvédekezés gyorsan kialakul, sokkra jellemző tünetek jelentkeznek és jellegzetes sápadt, szenvedő arckifejezés jelenik meg. Ha időben nem történik meg az átfúródás műtéti ellátása, kiterjedt hashártyagyulladás fejlődik ki, mely csaknem minden esetben halálos kimenetelű.

Szűkület kialakulása: A gyomor és a nyombél átmeneténél lévő izomgyűrű (pylorus) szűkülete akkor alakul ki, ha a közelében lévő gyomor- vagy nyombélfekély hosszú időn át fennáll és a szövetek hegesednek. A szűkület kialakulása következtében a táplálék nem tud a gyomorból a nyombélbe ürülni. A nehezített ürülés miatt a gyomor mozgása fokozódik, majd az idő előrehaladtával gyomortágulás alakul ki. A kitágult gyomorban maradó pangó étel előbb kisebb, majd nagyobb mértékben hányás útján ürül ki. A hányadékra jellemző, hogy korábbi, akár előző napi étkezésből származó ételmaradékokat tartalmaz.

Gyomorrák: Rosszindulatú átalakulás: a gyomor jóindulatú fekélyeinek 5 százaléka fajul el daganatosan és gyomorrák alakul ki.

A tartós gyomortáji panaszokat vegyük komolyan, kivizsgáltatása feltétlenül indokolt. Az elváltozásokat gyomortükrözés során figyeli meg az orvos, majd a gyulladt, fekélyes területből mintát vesz, hogy szövettani vizsgálattal meghatározhassák, milyen mélységig érinti a folyamat a nyálkahártyát, nincs-e rosszindulatú elfajulás.

A gyomorfekély a gyomortükrözésen és a szövetminta vételén kívül kimutatható még:

• Vérből
• Nyálból
• Székletből
• Kilélegzett levegőből

A gyomorfekély kezelése szövődménymentes esetben:

Életmódváltás – Napi többszöri étkezés, kis adagokban.
A fűszeres ételek, a dohányzás valamint az alkoholos és koffeintartalmú (kávé, tea) illetve szénsavas italok kerülése– ezzel szemben viszont ajánlatos gyógyteák fogyasztása.
Aspirin (szalicilát-készítmények) és nemszteroid gyulladáscsökkentők kerülése.
Megfelelő stressz-menedzsment, relaxációs technikák elsajátítása.

Gyógyszeres kezelés, Savkötők, Filmképző szerek alkalmazása.

Kezelés szövődmények esetén:

Vérzés esetén annak endoscopos úton történő csillapítása szükséges.
A fekély perforációja, pylorus stenosis kialakulása, endoscoposan nem uralható vérzés, a fekély rosszindulatú elfajulása sebészi beavatkozást tesz szükségessé. Gyógyulás esetén a kiújulás megelőzéseként a gyógyszer további adására van szükség, napi egyszeri dózisban (este), három hónapon keresztül.

A gyomor- és nyombélfekély megfelelő gyógyszeres kezeléssel kontrollvizsgálatok mellett otthon is jól gyógyítható, ám a szövődménnyel járó esetek természetesen kórházi ellátást igényelnek.

Természetes gyógymód – Gyomorfekély elleni tea:
A tea nyugtatja a sebet, és segíti az irritált terület gyógyulását.

Hozzávalók:

• 1 rész apróbojtorján
• 1 rész ezerjófű
• 1 rész fekete nadálytő
• 1 rész nyárfalevél

Elkészítés: 20 gramm keveréket áztass 6-8 órán keresztül 4 deci vízben. Szűrd át, és tedd a levet félre. A szűrőben maradt keverékre önts rá 2-3 deci vizet, és forrald egy percig. Ha kihűlt, akkor keverd hozzá a leszűrt levet, és idd meg egész napra egyenlően elosztott adagokban.