Mindenki életében van olyan időszak amikor kimerültnek, rossz közérzetűnek érzi magát a kelleténél. Ennek elsődleges oka természetesen az alváshiány lehet. Különböző okokból nem alszunk eleget, és akár akarjuk, akár nem, az eredmény a fáradtság, ami idővel krónikussá is válhat.

Amikor a fáradság krónikussá válik

A krónikus fáradtság szindróma (angolul: Chronic Fatigue Syndrome – CFS) fő tünete az állandó és általános kimerültség.

A betegség inkább a nőket, és azok közül is a fiatalabb, 50 év alatti korosztályt érinti. A betegek állandóan gyengének és levertnek érzik magukat, gyakran az alvással, koncentrálással és egyszerű mindennapi feladatok elvégzésével is problémáik vannak. Sokuk depressziós is. Az orvosok vitatkoznak azon, hogy a CFS egyetlen betegség-e, vagy inkább több tényező okozta tünetegyüttes.

A Krónikus Fáradtság Szindróma (CFS) tehát nem más, mint az adaptációra elfogyott energia hiány okozta állapot, amikor már önmagunk belső rendjére nem marad semmi, tehát stressz betegség. A túlzott stressz ellentétele, azaz a teljes információ-hiány, az abszolút ingermetes környezet is ugyanezeket a szimptómákat váltja ki.

Mik okozhatják a krónikus fáradtságot?

A CFS pontos kiváltó oka nem ismert, de az immunrendszer meggyengülése nagy valószínűséggel szerepet játszik benne: a betegek ugyanis gyakran más, immunzavarral kapcsolatos tüneteket is mutatnak. 65%-uknak allergiás tüneteik vannak (holott az allergiás betegségek gyakorisága 20% alatti), és némelyek autoimmun betegségekben (például bőrfarkasban) is szenvednek – ez utóbbiak esetében az immunrendszer a szervezet egészséges szöveteit támadja meg.

Krónikus fáradtságot több súlyos betegség is okozhat. Tartós, vagyis hat hónaptól egy évig, vagy tovább tartó fáradtság oka lehet többek közt vérszegénység, pajzsmirigy betegség, vagy daganatos elváltozás is.

Ha egyéb szervi eltérést a vizsgálatok nem mutatnak a kezelés a legtöbb esetben a tünetek megszüntetésére, vagy javítására irányul. A hagyományos gyógykezelés mellett gyakori a gyógynövényeket tartalmazó készítmények használata is, melyek segítségével a páciensek a folytonos fáradtság érzet csökkentésére, a rövid távú memória javítására, a depresszió és különböző, fej-, torok-, és izomfájdalmak csillapítására törekednek.

Az átmeneti enyhülést kínáló terápiák azonban a legtöbb esetben nem járnak sikerrel, a betegek többségénél – elegendő alvás ellenére – a mindennapi teendők végrehajtása is extrém fáradtságot okoz.

Panaszok, tünetek

A súlyos fáradtság már az ébredéskor jelentkezik, és egész nap tart. A kimerültséget gyakran rontja a fizikai megterhelés, vagy a lelki stressz.

Izomgyengeség, illetve ízületi- vagy idegi rendellenességek azonban ritkán bizonyíthatóak. A tünetek gyakran megfázásszerű megbetegedések után jelentkeznek, melyek érzékeny vagy fájdalmas nyirokmirigy-duzzanattal járnak; az igazán súlyos kimerültség lázzal, orrfolyással, tüdőpangással (a légzsákokban folyadék felhalmozódással) kezdődik.

További tünetek még a koncentrációzavar, az álmatlanság, a torokfájás, a fejfájás, az ízületi fájdalmak, az izomfájdalmak és a hasi fájdalmak.

Egyetlen laboratóriumi vizsgálattal sem lehet egyértelműen kimutatni a krónikus fáradtság-szindróma meglétét.
Az orvosnak ki kell zárnia egyéb betegségeket, amelyek hasonló tünetekkel járnak, például a pajzsmirigy-betegséget, a pszichózist vagy az alkoholizmust. A krónikus fáradtság-szindróma diagnózisa akkor mondható ki, ha semmilyen más ok nem derült ki, beleértve a gyógyszerek mellékhatásait is.

A vérszegénység gyakran bűnös a nők fáradtságában. Elsődleges fő oka lehet a nők fáradtságának. Akkor jelentkezik, ha a szervezetben nem termelődik elegendő vörös vértest, ami a szövetekbe szállítja az oxigént. Ennek kiderítése egy egyszerű vérvizsgálattal könnyen kimutatható.

Lehetséges kezelés

A gyógyítás lényeges részét képezik az immunrendszert serkentő kezelések. Bizonyos növényi kivonatok segítségével pozitív irányban lehet befolyásolni az immunrendszert. Egyéni lehetőség szerint minél több időt kell fordítani a testmozgásra, amely nemcsak a szervezet védekező erejét fokozza, hanem a beteg biztonságérzetét és önbizalmát is növeli.

Rendszeres aerob edzés, például séta, úszás, kerékpározás vagy kocogás, szoros orvosi megfigyelés mellett csökkentheti a kimerültséget, és javíthatja a fizikai erőnlétet. A pszichoterápia, mind az egyéni, mind a csoportos viselkedésterápiák, szintén hatásosak lehetnek.

A forró szauna és a hideg zuhany váltakozása serkentőleg hat a keringésre, edzi a testet és még az immunrendszer „védősejtjeinek” számát is növeli. A relaxáció és a tudatos törekvés a felépülésre megszünteti a stressz káros hatását.

A bőséges friss zöldség- és gyümölcsfogyasztás az egészség és frissesség tartós biztosítéka, hiszen ezekben az élelmiszerekben az összes létfontosságú vitamin megtalálható. Itt is érvényes az a szabály, hogy a beteg tudatosan vegyen részt saját maga kezelésében, tanulja meg, miből áll a helyes táplálkozás, és hogyan kell elkészítenie a megfelelő ételeket.

• Táplálkozzon egészségesen: egyen naponta legalább ötször friss gyümölcsöt és zöldséget és hetente kétszer olajos halat. Fogyasszon olajos magvakat, tojást, valamint tejtermékeket. Ezek az élelmiszerek ugyanis magas B-vitamin-tartalommal bírnak amelyek segítenek csökkenteni a fáradtság tüneteit.
  A magnéziumban gazdag ételek pedig segítenek az izomfájdalmak és a fejfájás enyhítésében.
• Kérjen szaktanácsot az életviteléveI kapcsolatban, és próbáljon ki relaxáiós technikákat (hipnózis, meditáció), hogy csökkentse a stresszt és enyhítse a depressziót.
• Próbáljon meg éjszaka jól aludni. Ennek érdekében használjon nyugtató hatású gyógynövénykészítményeket, (macskagyökér, levendula, citromfű).

Mikor érdemes orvoshoz fordulnunk?

Ha a fáradtság két hétnél tovább tart, vagy hirtelen fogyással, izomgyengeséggel, esetleg más szokatlan tünettel párosul – ez más, súlyosabb betegség jele lehet.
Ha valamilyen betegségre gyógyszereket szed, mert ezek mellékhatásaként is jelentkezhet.

Nem mérhető

Orvosi szempontból a fáradtságot szubjektív tünetnek tartják, azaz olyan panasznak, amelyet mindenki pontosan érzékel, ugyanakkor csak nehézségek árán lehet vizsgálattal igazolni vagy mérni. Ezért csupán annyit tehetünk, hogy figyelünk néhány pontosan meghatározott biológiai funkciót, és ezek különböző terhelési helyzetekben való összehasonlításával következtetünk a fáradtság fokára is.

Modern műszerek használatával (ergometria – terheléses EKG) vagy pontosan meghatározott fizikai terheléssel (pl. lépcsőteszttel, ismételt lépcsőjárással vagy szorításteszttel: egy kis műszer ismételt összenyomásával a tenyérben) megállapíthatjuk a fizikai teljesítményt, gondosan kidolgozott pszichológiai tesztek segítségével pedig megítélhetjük a szellemi képességeket, magát a fáradtságot azonban továbbra sem tudjuk objektíven mérni.
Itt többnyire nincs más lehetőség, mint hinni annak, aki fáradtságra panaszkodik.