A farkaskölykök felfedezőbbek mint háziasított fajtársaik

A farkaskölykök előbb kezdik felfedezni környezetüket, mint a kutyák. Bár genetikailag a két faj nagyon hasonló, és érzékszerveik is hozzávetőleg egy időben fejlődnek ki, a farkaskölykök jóval előbb kezdik felfedezni a környezetüket, mint a kutyák – állapította meg egy amerikai fejlődésbiológus. Véleménye szerint ez a „szocializálódási” különbség lehet a magyarázata annak, hogy a farkasok miért maradnak vadak, szemben a... Tovább

Négyes DNS-spirált mutattak ki emberi sejtekben

Áttörést jelenthet a rákgyógyászatban a Cambridge-i Egyetem kutatóinak felfedezése, akik az emberi sejtekben négyes DNS-spirált mutattak ki. A nagy jelentőségű eredményről a Nature Chemistry legújabb számában jelent meg tanulmány. Hatvan éve, 1953 februárjában számolt be két cambridge-i kutató, James Watson és Francis Crick a kettős DNS-spirál felfedezéséről. Laboratóriumi kísérletek során már korábban is sikerült mesterségesen előállítani... Tovább

Viselj pirosat! nap

A nők szív- és érrendszeri megbetegedési kockázataira hívja fel a figyelmet a Szív Világszövetség Pirosban a Nőkért (PAN) mozgalmának Viselj pirosat! napja, amelyet idén február elsején tartanak világszerte és Magyarországon is. Még ma is sokan úgy hiszik, hogy az infarktus vagy a szélütés öregedő férfiak betegsége, pedig az egészségügyi statisztikák világszerte, így nálunk is igazolják, hogy több nő veszti életét szív- és érrendszeri... Tovább

A kétnyelvűség fürgévé teszi az agyat idős korban

A gyerekkoruk óta két nyelvet használó idős emberek agya nemcsak fürgébben működik, hanem gyorsabban is tud váltani a kognitív feladatok között azokéhoz képest, akik csak egy nyelvet beszélnek – derül ki egy friss amerikai tanulmányból. A The Journal of Neuroscience című folyóiratban szerdán megjelent elemzésükben a Kentuckyi Egyetem tudósai aláhúzták, hogy eredményeik azt sugallják: bizonyos szellemi tevékenységek valóban hasznosak lehetnek... Tovább

Kárba vész a világon megtermelt élelmiszer mintegy fele

Kárba vész a világon megtermelt élelmiszer mintegy fele, összesen kétmilliárd tonna – derül ki egy Nagy-Britanniában készült jelentésből. A okok között a rossz betakarítási gyakorlat, a helytelen tárolás és szállítás, a szigorú eladási határidők, a piacokon keletkező hulladékok és a vásárlók pazarlása egyaránt szerepel. Manapság durván négymilliárd tonna élelmiszert termelünk évente. Becslések szerint ennek mintegy 30-50 százaléka... Tovább

Miért redőződnek a vízben áztatott ujjak?

Hosszas áztatás után a kéz- és lábujjak bőre redőződik, ami segíti az embert a nedves tárgyak megfogásában – derítették ki brit kutatók, akik szerint a bőr gyűrődése már az ember őseit is segíthette a nedves körülményekhez való jó alkalmazkodásban. A szakemberek korábban úgy vélték: az ujjbegyek bőrének gyűrődése abból fakad, hogy a bőr legkülső hámja magába szívja a vizet, és megduzzad. A legújabb kutatások azonban felfedték,... Tovább

Bonyolult génhálózat irányítja az élő szervezet stresszre adott válaszát

Egy baktériummodellen vizsgálódva állították össze amerikai kutatók azt a bonyolult génhálózatot, amely meghatározza, hogy milyen választ ad az élő szervezet a stresszhatásra, és ez milyen mutációkat eredményez. A Science tudományos magazinban közzétett tanulmányában Susan Rosenberg és kutatócsapata több évtized munkája alapján leírta annak az összetett génhálózatnak a túlnyomó részét – összesen 93 gént -, amely a stresszelt sejtekben... Tovább

Az eddigi legnagyobb spirálgalaxist fedezték fel

Az eddigi legnagyobb spirálgalaxist fedezte fel a NASA ultraibolya űrteleszkóp, a GALEX (Galaxy Evolution Explorer) felvételeinek segítségével egy nemzetközi kutatócsoport. Az amerikai, brazil és chilei csillagászok Kaliforniában, az Amerikai Asztronómiai Társaság 221. közgyűlésén számoltak be eredményeikről. Az NGC 6872 katalógusjelű küllős spirálgalaxis 212 millió fényévnyire, a Páva (Pavo) csillagképben található. A távolság a csillagváros... Tovább

Az óegyiptomiak fizettek, hogy templomi rabszolgák lehessenek

Az óegyiptomiak hajlandóak voltak havi díjat fizetni azért, hogy templomi rabszolgák lehessenek – erről tanúskodnak azok a 2200 éves papiruszok, amelyeket az ősi Tebtunisz városában tártak fel. A település, amelyet Kr. e. 1800 táján alapítottak, virágkorát a Ptolemaioszok alatt élte, amikor fontos vallási központtá vált. A városban rengeteg papiruszt találtak, amelyekből a kutatók megismerhették, hogy miként élték mindennapjaikat Tebtunisz... Tovább

Ecetmuslicákban találták meg a gyengéd érintés titkát

Ecetmuslicák vizsgálatával, lárváik cirógatásával tárták fel a legalapvetőbb, mégis legkevésbé ismert emberi érzékelés, a gyengéd érintés molekuláris alapjait amerikai kutatók. A San Franciscó-i Kaliforniai Egyetem (UCSF) kutatói a Nature tudományos magazinban megjelent tanulmányukban ismertették megállapításaikat, amelyekben azonosították az érintést közvetítő kulcsmolekulát ecetmuslica modellben. A gyengéd érintés érzékelése igen korán... Tovább