A forrás benned van

„Ne feledd, hogy a lelked legmélyén boldog vagy! Csak ezt most nem éled át.” Ez a mondat nem vigasztalás. Sőt. Inkább figyelmeztetés, hogy nem vagy képes megélni azt, ami vagy. Felhők között jársz, nem is tudod, hogy süt a Nap, ahogy azt sem, hogy van-e Nap egyáltalán. A szürke felhőket és a félhomályt tartod valóságnak, és a boldogságot nagy hiányként éled meg. Nincs is szó erre a negatív állapotra. A jóra van a rossz, a fényre van... Tovább

Amikor az erdőre kimégy…

Amikor az erdőre kimégy, figyelve lépj, és lábujjhegyen. Mihelyt a fák alá belépsz, és felrebben előtted az első rigó: akkor már tudnod kell, hogy az erdő észrevett. Ha megállsz egy pillanatra, hallani fogod a szellőt, ahogy a fák között tovaoson. Te már tudod, hogy ezt a szellőt az angyal rázta elő, köpenye ráncaiból. Ha jól figyelsz, a manókat is hallhatod : surrannak, matatnak, itt-ott a sűrűben. Sok dolguk van, igyekezniök kell. A virágokat... Tovább

Micimackó Módszer

Mire az Erdő alá ért, jókorára megnőtt a patak. Majdnem folyó lett belőle. Na és az ekkorára megdagadt Patak már nem ugrál és csörgedezik, mint egy patak, mert akkor még fiatal és kicsi. Így mint folyó szép méltóságosan hömpölyög. Tudja, hová ér, mondja is magának: Sietni, azt nem muszáj. Egyszer úgyis odaérünk. Mi is odaértünk ahhoz, amit a taoista nem-cselekvés legfőbb alapelemének tartanak. Kínában Vu Vej a neve. Ugyanilyen jellegű Micimackó... Tovább

A tükör

Hiúság és önzés Az ember, mondják, egyéb természeti lényektől abban különbözik, hogy önző. A megállapítás rossz. Minden lény az. Sőt: az ember mintha kevésbé volna önző, mint az állat. Persze, nem azért, mert jobb, hanem azért, mert ostobább. Inkább így: azért, mert az állat egoizmusa józan és éber. Még jobban: mert ez az önzés objektív. Az ember is azt akarja, hogy amit tesz, hasznára legyen. De: „csak egészen kevés embernek van ahhoz,... Tovább

A „most” megízlelése

Tudatosítsd magadban a jelen pillanatot. Próbáld meg figyelmed a most-ra irányítani. Légy abban jelen, amit éppen teszel! Ha eszel, egyél. Ha olvasol, akkor valóban olvass! Legyél ott, és ne máson gondolkozz. Ne akarj közben mást is csinálni fejben. Csak éld meg a pillanatot! A jelen pillanatban való levést csak akkor tudod megvalósítani, ha tudatosan a gondolataid fölé tudsz kerekedni. Amikor nem a múltban pásztázol valami után, és nem is a jövőt... Tovább

Miért hasad meg a szívünk?

Titokhoz érkeztünk. Vajon mitől hasad meg a szívünk? Mit élünk át — nem a mellkasunkban, hanem a lelkünkben —, amikor azt mondjuk, hogy „fáj a szívünk”? Első tanítómesterem egy hindu jógi volt, aki egyébként sebészorvosként is működött egy londoni kórházban. Két kultúrán nőtt fel. Egyrészt tájékozott volt a nyugati tudományokban és vallásokban, másrészt több mint tíz esztendőt töltött egy indiai ashramban, ahol nagyon kemény... Tovább

Cseresznyét szedni

Az almaszedésről szóló értekezés régebben elkészült. Cseresznyét szedni egészen más, már csak a zene miatt is. Októberben, amikor az almát szedik, legfeljebb a mátyásmadár rikácsol, néha a szarka is megszólal, egyébként a kertben csend van. A magam részéről a cseresznyefára júniusban föl se megyek, amíg a szomszéd csalitban a fülemüle nem kezd énekelni. Hozzátartozik. Ez a világ itt körülöttünk – mint Baader mondja – nem az eredeti... Tovább

Döntéseink

Amikor egy adott helyzetben döntés elé kerülünk, és valamiről döntenünk kell, jó ha a tudatában vagyunk annak, hogy minden döntésünknek az eseményekhez fűződő következménye lesz. Hogy ez jó vagy rossz lesz mások vagy esetleg saját részünkre, előnyös vagy előnytelen, az bizonyos időn belül fog számunkra kibontakozni. Lehet, hogy már rövidebb, lehet, hogy csak hosszabb távon érzékeljük majd az eredményét. Lehetséges, hogy döntésünk következménye... Tovább

Hogyan érezzük jól magunkat?

Semmi baj azzal, ha jól érzed magad! Ez a megvilágosodás egyik legfontosabb üzenete. Megpróbálhatjuk a legmagasabb szintű élvezetet – hogy úgy mondjuk, Isten élvezetét – megtalálni mindenben, amit érzékelünk. Senki – aki magasabb tudatban él – nem akarja, hogy nyomorultan érezze magát a Földön. Egy paradicsom van benned és körülötted ebben a pillanatban, és hogy benne légy, meg se kell mozdulnod, még csak a szemed se kell felemelned erről az... Tovább

Mese a kosárfonó indián asszonyról

1. Az indián asszony a folyó partjára megy, hajlékony fűzfavesszőt szed és fonni kezd. Megfonja az első kosarat, maga elé teszi, letérdel, megáldja és így szól: „Nem csodálkozom azon, hogy amit tettem, azt az indiánok nemzetségéért tettem. Annak az asszonynak, aki kezében mindig kosarat tart, hosszú életet kívánok. S ő reám fog gondolni. Az, amit én tettem, eszébe fog jutni, s azt fogja tenni, amit én. De senki se higgye, hogy azt mindenkiért tettem!... Tovább