Honnan szemléljük a világegyetemet?

Alexis Crowley: Képzeld csak el, hogy azzal az előfeltételezéssel hallgatod Beethovent, hogy a C jó hang, az F pedig rossz! Pedig a beavatatlanok pontosan erről az alapról szemlélik a világegyetemet – és így semmit sem élveznek annak zenéjéből.  Tovább

A dolgokat csinálni kell…

Szophoklész: Az embernek úgy kell megtanulnia egy dolgot, hogy csinálja – mert bár hiheti, hogy képes rá, nem lehet addig biztos, amíg nem próbálkozott vele.    Tovább

Amikor a kölcsönösség hiányzik

Pál Feri: Minden embernek van kapcsolata Istennel, csak van, aki nem tudatosítja ezt magában, nem ápolja ezt a kapcsolatot. Ilyenkor a kapcsolat egyirányú: csak Isten szereti az embert, az ember meg nem foglalkozik Istennel. Ettől még a szeretet és a kapcsolat is létezik, csak a kölcsönösség hiányzik.  Tovább

Mélységesen emberivé leszünk általa…

Bert Hellinger: „Szeretlek” Ki mondhatja azt, hogy „Szeretlek”!? Mi játszódik le abban, aki kimondja, és abban, aki hallja ezt a vallomást? Annak, aki őszintén mondja, beleremeg a lelke. Valami felgyülemlik benne és dagadó hullámként ragadja magával, ami ellen talán védekezik is félelmében. Ki tudja meddig emeli, milyen kikötőbe sodorja az ár? Talán az is beleremeg, akinek mondják. Mindketten sejtik azonban, hogy mit változtat meg bennük ez a szó, milyen... Tovább

Az egy olyan csoda…

Feldmár András: Nem kell szeretni. Az nem akarat kérdése. Az egy olyan csoda. Ha azt érzem, hogy valakit szeretek, akkor az egy csoda. És ezt észre kell venni. Nem azt mondom, hogy szeressétek egymást, hanem akkor, amikor úgy éreztek, ismerjétek azt fel. De nem kell! Van olyan ember, akivel ez a csoda soha nem történik meg az életében.  Tovább

A belátás kenyere

Mikhail Naimy: A nap, a hold és a csillagok öröktől fogva arra várnak, hogy lássák őket, hallják őket és megértsék őket; a föld jelbeszéde arra vár, hogy megfejtsék; a tér országútjai arra várnak, hogy utazzanak rajtuk; az idő összekuszálódott szálai arra várnak, hogy kibogozzák őket; a világegyetem illata azt várja, hogy belélegezzék; a fájdalom katakombái arra várnak, hogy lerombolják őket; a halál ürege arra vár, hogy a földdel tegyék... Tovább

Minden egy folytonos változás

Marcus Aurelius: Gyakran elmélkedj róla, hogy a meglevő és keletkező dolgok milyen gyorsan sodródnak és tűnnek el. Az anyag szakadatlanul áramló folyó; a természet tevékenysége folytonos változásban nyilvánul meg, a végső ok ezer meg ezer fordulat szövevényében bujkál. Szinte semmi állandó nincs, s lábunknál tátong a múlt és jövő feneketlen, mindent fölfaló mélysége. Hogyne volna hát esztelen, aki ilyen körülmények között felfuvalkodik... Tovább

Amikor előre haladunk

Andrew Matthews: Bármikor, amikor úgy döntünk, hogy egy helyzetben meglátjuk a szeretetet, akkor előrehaladunk – főleg azért, mert nem tudjuk az embereket egyszerre szeretni és neheztelni rájuk!  Tovább

Hinni tudni…

Hendi Ilma: Bízni tudni annyit jelent, mint hinni tudni. És hinni tudni, az szeretni tudni.  Tovább

Az ismeretlen felfedezhető

Nora Roberts: Néha egy erős fuvallat szárnyára kapja az embert, és csak röpíti magával az ismeretlenbe. Bár felkészületlenül éri, mégis talán jobb helyen teszi le, mint hinné.    Tovább