A látszat illúziója

Ram Tzu: Tudni akarod, Hogyan nevethet Ram Tzu, Amikor te kínoktól nyögsz. Hát nem lát téged, Amint saját gondolataid Kínpadjára feszülsz?! Hát nem látja fájdalmadat, Ahogy egód könyörtelenül Forgatja a kereket?! Ram Tzu látja: Te markolod a kötelet, Amely, úgy tűnik, megköt téged. Nincsenek csomók, Nem tart fogva semmi egyéb.  Tovább

Közös sors

Müller Péter: Ha éles szemmel figyeled a viszonylag tartós párkapcsolatokat, azt tapasztalod, hogy nem egyformán szeretik egymást. Az egyik jobban szeret. A másik kevésbé. De azért mégis megy vele. Az egyik mágnes rendszerint erősebben húz. Néha már ez is elég az összetartozáshoz. Sok minden tarthat össze két embert. Nem csak a szerelem. A közös sorsuk is.  Tovább

Mindig lesz újabb esély

Jeanette Winterson: Mindig megtaláljuk, amit elvesztettünk, emlékezünk arra, amit elfelejtettünk, és visszatérünk oda, ahonnan elmentünk, vagy éppen fordítva, örök körforgásban. Az egész élet új esélyek sora, és amíg élünk, az utolsó pillanatig, mindig lesz újabb esély.  Tovább

Tartsd észben!

Szent István: Tartsd mindig eszedben, hogy minden ember azonos állapotban születik, és hogy semmi sem emel fel, csakis az alázat, és semmi sem taszít le, csakis a gőg és a gyűlölség.  Tovább

Az öröklét időtlen tágassága

Pilinszky János: Ősszel, amikor egy lámpás fénye elég ahhoz, hogy otthon érezzük magunkat – valójában az emberi sors, az emberi helyzet misztériumát éljük át. A természet elalszik – s mi fölébredünk. Látszatra leszűkül életünk; bezárkózunk. De ez a kiterjedés nélküli hely – ahol szobánk áll, és lámpásunk világít – a „kör középpontja”. Valódi helyünk. Mivel az ember, bár a természetben él, igazában... Tovább

Megbékélni a bizonytalansággal

Eckhart Tolle: Amikor megbékélsz a bizonytalansággal, életedben végtelen lehetőségek nyílnak meg.  Tovább

Így válik szebbé a világ

A. O. Esther: – Az élet gyönyörű (…). Nézd csak meg egyszer a napfelkeltét a rét illatozó virágai között pihenve, vagy csodáld meg a nyárvégi csillaghullást! Olvass el néhány igazán izgalmas könyvet, és merülj el a gyermekek önfeledt mosolyában. Ússz egy jót egy tiszta vizű hegyi tóban, és fuss az őszi ruhába öltözött, színes levelű fák között! Lásd meg az emberekben a jót, és a te létezésed is jobbá válik! – Mindez... Tovább

A türelmetlenség ára

Müller Péter: Ha tudnád, hány jól alakuló dolgot rontottál el életedben csupán azért, mert türelmetlen és számítgató énedre hallgattál, aki nem bírja, ha „nem történik semmi!” – megdöbbennél. Angyalok munkáját tetted tönkre, mert nem hagytad beérni a dolgokat.  Tovább

Szív küldi szívnek

Hogyan tanulhatunk meg szeretni? Könyvekből? Mesterektől, papoktól? Vagy csak önmagunkat taníthatjuk? Nem, nem. Szeretni elsősorban az anyánktól tanulunk. Nem csak szavakkal tanít, hanem a lényével. Méhével, vérével, testével, tejével. Nevetésével és könnyeivel. Indulatos kiáltásával, szelíd csendjével. És szavaival persze – amelyekből később az „anyanyelvünk” lesz. Tanít azzal, hogy belelát a testünkbe, s tudja, hol fáj, és belelát... Tovább

A lényeg meglátása

Buddha: Létünk olyan, mint a vonuló őszi felhők, A lényeg születését és halálát látni olyan, mint egy tánc látványa, Egy emberöltő annyi, mint egy fényvillanás az égen, Úgy elsuhan, mint a hegyi patak a meredek hegyoldalon.  Tovább