A dinoszauruszokat kipusztító aszteroida 2 évre sötétségbe borította a Földet

Majdnem két évre sötétségbe borította a Földet az a hatalmas mennyiségű korom, amely a dinoszauruszok kipusztulását okozó aszteroida becsapódását követő globális erdőtüzek révén került a légkörbe. A sötétség következtében a növények nem jutottak elég fényhez a fotoszintézishez, a bolygó felszíne pedig drasztikusan lehűlt. Hatvanhatmillió évvel ezelőtt egy 9,9 kilométer átmérőjű kisbolygó csapódott a mai Mexikó területén lévő... Tovább

Magyar kutatók új térképe a betegségek kapcsolatairól

Négy magyar kutatócsoport összefogásával, egy hatalmas egészségügyi adatbázis elemzésével új, olykor meglepő kapcsolatokat mutattak ki ismert betegségek megjelenése között a kutatók. A most közzétett térkép segíthet a komplex betegségek biológiai hátterének megértésében. Kóros elhízás, depresszió és cukorbetegség, migrén és irritábilis bél szindróma – a most közzétett térkép sokat segíthet a komplex betegségek biológiai hátterének... Tovább

Ausztrál kutatók megoldották annak rejtélyét, miként jelentek meg az első állatok a Földön

Az algák hirtelen, gyors elterjedése 650 millió éve volt a katalizátora annak, hogyan terjedtek el az első állatok a Földön ausztrál kutatók szerint. Az Ausztráliai Nemzeti Egyetem (ANU) kutatói az ötödik kontinens középső részéről származó ősi üledékes kőzetekben találták meg a választ a rejtélyre. “Összetörtük porrá ezeket a kőzeteket és ősi élőlények molekuláit vontuk ki belőlük” – közölte Jochen Brocks, az ANU... Tovább

Megfejtették a Nap változó fényének titkát

A Nap nem ugyanolyan fényes minden pillanatban, olykor elhomályosul vagy növekszik a fénye. Az ingadozásért a látható felszíne, a fotoszféra mágneses mezői és gigantikus plazmaáramlások felelnek. A jelenség hátterében álló okokat sikerült a göttingeni Max Planck Intézet kutatóinak felfedezniük, eredményeiket a Nature Astronomy című szaklapban mutatták be. A szakértőknek először sikerült rekonstruálni a fényváltozásokat, ami nemcsak a klímakutatók... Tovább

Lazac helyett inkább fekete bodzát eszik a klímaváltozáshoz alkalmazkodó Kodiak-medve

Lazac helyett inkább fekete bodzát esznek a halak ívási időszakában a Kodiak-medvék Alaszkában – figyelték meg amerikai kutatók, akik szerint a jelenség hátterében a klímaváltozás áll. A Proceedings tudományos folyóiratban bemutatott tanulmányban a kutatócsoport a Kodiak-szigetcsoport időszaki változásainak az ott élő medvékre gyakorolt hatását vizsgálták. A Kodiak-szigetcsoport Alaszka déli partvidékénél található. Ez a Kodiak-medvének,... Tovább

Az eddigi legnagyobb “tengeri sárkány” maradványait fedezték fel

Az eddigi legnagyobb, több mint háromméteres “tengeri sárkány”, vagyis egy 200 millió évvel ezelőtt élt iktioszaurusz maradványait fedezték fel Nagy-Britanniában. Az iktioszauruszok fajai akkoriban népesítették be a Föld óceánjait, amikor a szárazföldet a dinoszauruszok lakták. A most vizsgált egyed kövületeit több mint húsz éve találták meg az angol partokon, de mostanáig nem tanulmányozták őket. Sven Sachs német paleontológus lett... Tovább

A dinoszauruszok kihalása vezetett a békák robbanásszerű elterjedéséhez

A békák populációinak robbanásszerű növekedéséhez vezetett a 65 millió évvel ezelőtti ütközés egy aszteroidával, amely a dinoszauruszok kihalását okozta – állapította meg egy tanulmány. A gerincesek leginkább szerteágazó csoportját alkotják a békák: több mint 6700 fajukat ismeri a tudomány – írta a BBC hírportálja az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent tanulmányra hivatkozva. Evolúciójuk történetét azonban... Tovább

A bolygórendszerek születéséről szereztek fontos információkat magyar kutatók

Úttörő eredményt ért el a bolygórendszerek születésének kutatásában egy magyar szakértők vezette nemzetközi kutatócsoport: elsőként állapította meg a bolygók kialakulásakor végbemenő anyagáramlás mértékét. A Kóspál Ágnes vezette csoport, amelynek magyar tagjai az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Csillagászati Intézetének munkatársai, az Astrophysical Journal legutóbbi számában jelentette meg eredményeit. Mint... Tovább

A nem őshonos fajokból a szigeteken és a kontinensek part menti területeire jut a legtöbb

A szigeteken és a kontinensek part menti területein halmozódnak fel világszerte a nem őshonos állat- és növényfajok – figyelmeztetnek a kutatók a Nature Ecology & Evolution című folyóiratban közölt tanulmányukban. Wayne Dawson, a nagy-britanniai Durham Egyetem kutatója szerint a gyorsan elszaporodó, az ökoszisztémában nagy károkat okozó, vagyis invazív fajok esetében a megelőzés a leghatékonyabb megoldás, ezért elsősorban erre kell koncentrálni... Tovább

A jógázók 10 százalékánál alakul ki váz- és izomrendszeri megbetegedés

Az emberek 10 százalékánál okoz váz- és izomrendszeri megbetegedést (MSDk) a jóga, és az esetek 21 százalékában súlyosbítja a már meglévő fájdalmakat – állapították meg a Sydneyi Egyetem kutatói. A Journal of Bodywork and Movement Therapies című folyóiratban közölt tanulmány szerint a jóga világszerte egyre népszerűbb kiegészítő- és alternatív terápia a váz- és izomrendszeri rendellenességek kezelésére – olvasható a ScienceDaily... Tovább