Egymillió nap fényével tárták fel a megkövesedett levél titkát

A világegyetem egyik legfényesebb fényeit használták fel brit kutatók arra, hogy feltárják egy 50 millió éves megkövesedett növény biokémiai szerkezetét. Paleontológusok, geokémikusok és fizikusok egy pártalanul jól megőrződött levelet vizsgáltak, amely az Egyesült Államok nyugati részén található, a földtörténeti eocénkorból származó Zöld folyó képződményben találtak. Részecskegyorsítók egy fajtája, a szinkrotron által előállított... Tovább

A kalóriamegvonásos étrend lassítja az öregedést a majmoknál

Jelentősen csökken a halálozási arány és az öregedéssel összefüggő betegségek előfordulása a kalóriamegvonásos étrenden lévő majmoknál – derült ki egy 25 évvel ezelőtt megkezdett tanulmányból, amely a majmok étrendje és öregedése közti kapcsolatot vizsgálja. A Wisconsin-Madison Egyetem vizsgálata egyike az Egyesült Államokban jelenleg is folyó két hosszú távú kutatásnak, amely a kalóriamegvonásos diéta hatásait kíséri figyelemmel... Tovább

DNS-vizsgálattal derítették ki a mai oroszlánok eredetét

DNS-vizsgálattal derítette ki a mai és a valaha élt oroszlánok eredetét és evolúciójának történetét kutatók egy nemzetközi csoportja. A közös ős mintegy 124 ezer évvel ezelőtt élt. A Durhami Egyetem kutatói mai oroszlánok és kihalt fajok múzeumban őrzött utódainak DNS-ét elemezték, eredményeiket a BBC hírportálja a BMC Evolutionary Biology című szaklap alapján ismertette. Az oroszlán evolúcióját azért volt nehéz felderíteni, mert a trópusi... Tovább

A Rosetta után robotját, a Philae-t is felébresztik hibernáltságából

Mintegy két hónappal azt követően, hogy felébresztették a Rosetta űrszondát több mint két évig tartó hibernáltságából, robotja, a Philae számára is véget ér a téli álom: a szerkezetet pénteken keltették életre, hogy aztán novemberben leszálljon a Csurjumov-Geraszimenko üstökösre. A Rosettát az űrkutatásban áttörést hozó eredmények reményében lőtte fel az Európai Űrügynökség (ESA) 2004-ben. Ez lesz az első szerkezet, amely találkozik... Tovább

A véltnél jobban zsugorodott a Merkúr, a Nap legkisebb bolygója

A véltnél kisebbre zsugorodott a Merkúr, a Nap legkisebb bolygója: átmérője mintegy 14 kilométerrel lett kisebb, amióta kérge több mint négymilliárd éve megszilárdult – állapították meg amerikai űrkutatók új műholdfelvételek alapján. A Merkúr belseje folyamatosan hűlt, eközben felszíne megtöredezett és meggyűrődött. A tudósok ezt akkor fedezték fel, amikor a Mariner-10 amerikai űrszonda az 1970-es évek közepén többször is megközelítette... Tovább

Elsőként hasonlították össze a kutya és az ember agyműködését

A világon először hasonlították össze a kutya és az ember agyműködését magyar kutatók, akik kimutatták, hogy a kutya agyában éppúgy létezik egy fajtársak hangjára érzékeny terület, mint az emberében. A kutya agya az emberéhez hasonló módon érzékeli a hangokban rejlő érzelmeket is – olvasható a kutatóknak a Current Biology tudományos folyóirat friss számában megjelent tanulmányában. A két faj közti kommunikáció sikerének ez lehet... Tovább

Az ősrobbanás utáni “inflációt” támasztja alá a jelentős új észlelés

Az ősrobbanást követő “infláció” elméletét támasztja alá a gravitációs hullámok újabb közvetett bizonyítéka, amelyet a Déli-sarkon lévő rádióteleszkóppal észleltek – méltatta a hét elején nyilvánosságra hozott felfedezés jelentőségét Frei Zsolt asztrofizikus. Az ősrobbanás elmélete szerint univerzumunk 14 milliárd évvel ezelőtt elkezdett tágulni, nagyon forró, sűrű és hatalmas nyomású anyaga “szétfröccsent”,... Tovább

Még a szülés után 12 héttel is magas a vérrög kialakulásának kockázata

Nem csupán a terhesség ideje alatt, hanem a szülést követő legalább 12 hét során is fokozottabb a kockázata a vérrög kialakulásának a nőknél – állapították meg a szakemberek, rámutatva, hogy az eredmények tanúsága szerint a kockázati időszak mintegy kétszer hosszabb az eddig véltnél. A vizsgálat több mint 1,6 millió nő bevonásával készült: mindegyikük 2005 és 2010 között hozott világra gyermeket Kalifornia valamelyik kórházában.... Tovább

Évszázadok óta először láttak vadon élő európai hódokat Angliában

Nyolcszáz év óta először láttak vadon élő európai hódokat (Castor fiber) Angliában: a hódcsaládot, két felnőtt és egy fiatalabb példányt farágcsálás, tisztálkodás és játszadozás közben kapták lencsevégre a délnyugat-angliai Devon megyében lévő Otter folyónál. A szakértők szerint az észlelés “óriási jelentőségű”, mivel egy vadon élő, apró hódpopuláció létezését sugallja. Mintegy nyolcszáz éve ez lenne az első... Tovább

Tutajjá alakulva védik egymást és királynőjüket az árvíztől a hangyák

A kolónia legfiatalabb tagjainak úszó- és a dolgozók regenerálódó képességét felhasználva élő tutajjá alakulnak a hangyák árvízkor, hogy a sérülések és a halálozások minimalizálásával biztosítsák egymás és a királynőjük túlélését – derült ki egy új tanulmányból. Veszély esetén a közösségalkotó állatok gyakran együttműködnek, hogy segítsék a csoport túlélését és biztosítsák további jólétét. Az ártereken élő... Tovább