Lyuba – a 42 ezer éves mamutbébi

Kiállításon mutatja be a londoni Természettörténeti Múzeum Ljubát, a 42 ezer éves mamutbébit, amelyre hét éve bukkantak az észak-oroszországi Jamal-félszigeten. Az 130 centiméter magas mamutcsecsemő 50 kilós tetemére jégbe fagyva, rendkívül jó állapotban találtak rá Nyugat-Szibériában, a Juribej folyó partján. Tetemét szinte teljes egészében megőrizte az örökfagy, egyetlen hiányossága a farka, amelyet valószínűleg leharapták más állatok.... Tovább

180 millió éve tudja szabályozni nemünket a nevezetes „Y”

A nemet meghatározó Y-kromoszóma 180 millió éves és stabilabb, mint korábbi kutatások alapján vélték: az általa hordozott gének egy része évmilliókat élt már túl, tehát nem valószínű, hogy el fog tűnni – derült ki svájci és amerikai genetikusok tanulmányaiból. Az embernél és minden emlősnél a genom egyetlen elemén múlik, fiú vagy lány születik-e. Ez az elem az Y kromoszóma, mely csak a férfiakban van jelen. Az ő nemi kromoszómapárjuk... Tovább

A csalogány hangterjedelme sokkal nagyobb, mint bármely más énekes madáré

A csalogány hangterjedelme sokkal nagyobb, mint bármely más énekes madáré, ez pedig agyának szerkezetével függ össze – állapították meg brit biológusok. A rejtőzködő kismadár több mint 1160 hangot képes kiadni, a mezei pacsirta csak 341-et, a feketerigó pedig mindössze 108-at. A Cornell és a Bathi Egyetem kutatói 49 – Amerikában, Európában és Dél-Afrikában élő – énekesmadárfaj három-három hímjét tanulmányozták. Összevetették... Tovább

A növényevő állatok ősét fedezték fel

A növényevő állatok ősét fedezték fel kanadai tudósok. A 300 millió éves lelet arról adhat fontos információkat, hogyan jelent meg ez a táplálkozási mód, amely a mai földi élővilág evolúciójában meghatározó volt. A 20 centiméternél kisebb állat, az Eocasea martini „a húsevők és a növényevők közötti első ismert láncszem” – idézte a ScienceDaily tudományos-ismeretterjesztő portál Robert Reiszt, a Torontói Egyetem professzorát,... Tovább

A pokoli hőhullámokkal kísért nyarak válnak a normává 2040-re

A globális felmelegedés nyomán az európai nyarak egyre melegebbé válnak és az egész kontinensre kiterjedő hőhullámmal kísért 2003-as nyári hónapok – amelyek több mint húszezer ember halálát okozták Európa szerte – válnak a normává a 2040-es évekre – derült ki a brit meteorológiai szolgálat (Met Office) új jelentéséből. A jelenlegi éghajlati előrejelzések szerint, amennyiben nem csökken a fosszilis tüzelőanyagok elégetése... Tovább

Egész óceánt rejthet a Szaturnusz holdja

Egész óceánnyi vizet rejthet a Szaturnusz holdja, az Enceladus; úgy tűnik, erre bizonyítékokat találtak amerikai csillagászok. A kis égitest azóta tartja izgalomban a tudósokat, mióta déli féltekéjének egy térségéből vízgőz kerül az űrbe az észlelések szerint – tudósított a BBC hírportálja a Science című tudományos lapban megjelent tanulmányról. Most az amerikai űrutazási hivatal (NASA) Cassini űrjárműve elhaladt a hold mellett,... Tovább

A kávéfogyasztás csökkentheti a vastagbélrák kialakulásának kockázatát

Napi mindössze egy-két csésze kávé elfogyasztása csökkentheti a vastagbélrák kialakulásának kockázatát – sugallják egy új tanulmány eredményei. A kutatók 8500 Izraelben élő ember kávéfogyasztási szokásait vizsgálták tanulmányukban. A résztvevők közül nagyjából ötezren küzdöttek vastagbéltumorral, 3500 embernél nem diagnosztizáltak rákot. A résztvevők átlagosan kevesebb mint két csésze kávét ittak naponta – adta hírül... Tovább

A nagy fal egy újabb szakaszára leltek Északnyugat-Kínában

A kínai nagy fal több mint 2400 éves, összesen 20 méteres szakaszát fedezték fel régészek az északnyugat-kínai Ninghszia-Huj autonóm területen – tájékoztatta egy helyi múzeumi szakember a Hszinhua hírügynökséget. Csou Hszing-hua arról számolt be, hogy Nancsangtan faluhoz tartozó völgyben azonosított építmény minden valószínűség szerint a Csin-dinasztia (i. e. 221-206) idejében épült fal maradványa. Egykori építtetőinek célja az volt,... Tovább

Oltalomra szorul a parti-, a molnár- és a füstifecske

Útra keltek Afrikából az első fecskerajok, amelyek április második felétől érkeznek majd haza, itthoni költésükhöz a feltételek megteremtése mindinkább emberi gondoskodást is igényel – mondta el Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület ornitológusa. Kiemelte: a globális éghajlatváltás következtében ugyanis felborul a természet több évezredes megszokott menetrendje, ez pedig többszörösen nagy próbatétel elé állítja... Tovább

Felfedezték, miért nem úszhatnak mélyebbre a halak

Felfedezték, miért nem úsznak még mélyebbre a halak: körülbelül 8,2 kilométernél lejjebb már nem élnének meg egy amerikai kutatás szerint. A mélységi határ fiziológiai oka az a molekuláris működés, amely a halak szöveteit a hatalmas víznyomás ellen védi. Ha mélyebbre szeretnének hatolni, más működési módot kellene kifejleszteniük – idézte a BBC hírportálja az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent tanulmányt. A folyamat... Tovább