Emberi embriók génszerkesztéséhez kaptak engedélyt brit kutatók

Emberi embriók génszerkesztéséhez kaptak engedélyt brit kutatók. A Francis Crick Intézetben induló munka az emberi élet legelső napjait kutatja – számolt be róla a BBC hírportálja. A kutatók a megtermékenyítés utáni első hét napban végzik a kutatásokat, amelyek megmagyarázhatják, mi történik a vetéléskor. A „szerkesztett” embriókat nem ültethetik emberbe, ez illegális. A génszerkesztés a DNS, az összes genetikai információt... Tovább

A lovak felismerik az emberi érzelmeket

Felismerik az érzelmeket tükröző emberi arckifejezéseket a lovak: megkülönböztetik a mérges és a vidám arcokat – derült ki egy brit kutatásból. A Sussexi Egyetem kutatói nagy méretű fotókon férfiak arckifejezését mutatták 28 lónak: az állatok „negatívan reagáltak” a mérges arckifejezésre – írja a BBC online kiadása. A szakértők szerint a háziasítással a lovak képessé válhattak arra, hogy értelmezzék az emberi viselkedést... Tovább

Orangutánoknak fejlesztettek videojátékot

A melbourne-i állatkert orangutánjainak fejlesztettek videojátékot ausztrál kutatók – olvasható a Melbourne-i Egyetem honlapján. A Melbourne-i Egyetem és a Victoria Állatkert szakemberei által kifejlesztett két interaktív videojáték tesztjei hétfőn kezdődtek és eddig nagy sikerrel jártak. Az állatkert 12 éves orangutánját, Malut elbűvölte a korábban tableten játszott játék. Ez úgy zajlott, hogy a gondozó a kezében tartotta a gépet, az állat... Tovább

Közvetlen bizonyítékot találtak a gravitációs hullámok létezésére

Évtizedekig tartó kutatás után tudósok egy nemzetközi csoportja végre közvetlen bizonyítékot talált az Albert Einstein által száz éve megjósolt gravitációs hullámok létezésére, vagyis a téridő görbületének hullámszerűen terjedő megváltozására. Az óriási jelentőségű felfedezésről az amerikai National Science Foundation, a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech), a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) és a LIGO (lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló... Tovább

Az ember általi szén-dioxid-kibocsátás is késlelteti a következő jégkorszakot

Az üvegházhatású gázok ember általi kibocsátása legkevesebb 50 ezer évvel késlelteti a következő jégkorszak beköszöntét – állapították meg németországi kutatók. A Potsdami Klímakutató Intézet szakemberei az eljegesedést kiváltó tényezőket vizsgálták. A Föld Nap körüli pályájának módosulásától függ, hogy mennyi napsugárzás éri a bolygó felszínét, és ha ez elér egy bizonyos küszöbértéket az északi félteke közepes földrajzi... Tovább

Megmérték a kígyászkeselyű rúgásának erejét

Saját testtömegének ötszörösével rúg a kígyó fejére egy századmásodperc alatt a kígyászkeselyű – írja brit kutatók eredményeire hivatkozva a BBC. A tudósok egy Hampshire-i alapítvány tulajdonában lévő kígyászkeselyű, egy Madeleine nevű hím rúgásainak erejét mérték. Az állatot arra képezték ki, hogy közönséget szórakoztatva gumikígyókba rúgjon hosszú lábaival. A kutatók a rúgások erejének megállapításához álcázott... Tovább

Gekkónál nagyobb állat képtelen lenne tapadós talpakkal falra mászni

A gekkónál nagyobb állat képtelen lenne tapadós talppárnákkal sima, függőleges felületekre felmászni, ehhez ugyanis lehetetlenül nagy lábakra lenne szüksége – állapították meg brit kutatók. Tanulmányukból az is kiderül, hogy a Pókembernek például, ha valódi lenne, 145-ös lába lenne. David Labonte és munkatársai, a Cambridge-i Egyetem zoológiai tanszékének kutatói 225 mászó állat, köztük rovarok, békák, pókok, gyíkok és emlősök... Tovább

A lassú szívverés nem növeli a szívbetegség kockázatát

A normálisnál lassabb szívverés nem növeli a szívbetegség kialakulásának kockázatát egy új amerikai tanulmány szerint. „Eredményeink jó hírt jelentenek azok számára, akiknél bradikardiát, vagyis lassú szívverést diagnosztizálnak” – idézte a Science Daily tudományos-ismeretterjesztő portál Ajay Dharod, a Wake Forest Baptista Egészségügyi Központ munkatársa, a tanulmány egyik szerzője szavait. A kutatás a Journal of American... Tovább

Vérvizsgálattal ötödére csökkenhetne a méhnyakrák okozta halálozás

A méhnyakrák miatti halálozás évenként megismételt vérteszttel ötödére csökkenhetne brit orvosok szerint, ám az erről született tanulmány eredményei még a kutatók szerint is további igazolásra szorulnak. A méhnyakrák gyakran azért halálos kimenetelű, mert túl későn fedezik fel. A Lancet című orvosi folyóiratban megjelent tanulmány, amelyben 14 éven át 200 ezer nő adatait vizsgálták, a rákszűrés fontosságára irányítja rá a figyelmet. A... Tovább

Inkább környezeti tényezők okozzák a rákot

Nagyrészt környezeti tényezők számlájára írható a rák, nem csupán szerencse kérdése egy új kutatás szerint, mely a Nature brit tudományos lapban jelent meg. Egy idei kutatás eredményei azt mutatták, hogy a rákos daganatok kétharmada nem vezethető vissza környezeti és életmódbeli tényezőkre, például a dohányzásra, a megállapítást sokan vitatták – tudósított a BBC News. A Nature-ben megjelent friss tanulmány szerzői többféle megközelítést... Tovább