Suttogással védekeznek a ragadozók ellen a bálnaborjak

Suttogva kommunikálnak egymással a nőstény hosszúszárnyú bálnák és borjaik, hogy ne vonzzák magukhoz a ragadozókat. A dániai Aarhusi Egyetemen dolgozó Simone Videsen és kollégái nyolc bálnabébit és két anyaállatot követtek nyomon, hogy többet megtudjanak a hosszúszárnyú bálnák – vagy púpos bálnák – életének első néhány hónapjáról – írja a BBC News. A szakemberek speciális hang- és mozgásérzékelőket használtak,... Tovább

Nagyobb a szívroham kockázata még az amúgy egészséges elhízottaknál is

Még az amúgy egészséges anyagcseréjű elhízottakat is nagyobb eséllyel sújtja szívroham vagy agyvérzés, mint az átlagos testsúlyúakat – derült ki egy nagy létszámú, új kutatásból. A Birminghami Egyetem orvosi karának munkatársa, Rishi Caleyachetty és kollégái az Európai Elhízástudományi Kongresszus (EOC) éves ülésén Portóban mutatták be eredményeiket – számolt be róla a Science Daily tudományos-ismeretterjesztő portál. A kutatók... Tovább

Akár kilenc évig is szoptatja kicsinyét az orangután

Akár kilenc évig is szoptatja kicsinyét az orangután, hosszabb ideig, mint bármely más főemlős – állapították meg a vadon élő emberszabásúak fogainak elemzéséből amerikai és ausztrál tudósok. A Science Advances tudományos lapban közzétett tanulmány készítői a fogak biológiai jelzőanyagai, azaz markerei alapján következtettek az orangutánok szoptatási szokásaira, amelyek az élőhely táplálékellátásának változásaival kapcsolatosak... Tovább

Egy lakatlan csendes-óceáni sziget a legszennyezettebb a világon

Majdnem 38 millió darab műanyagszemetet mosott partra a víz egy kis lakatlan, eldugott csendes-óceáni korallzátonyszigeten egy új kutatás adatai szerint. A Csendes-óceán délkeleti részét emelkedő Henderson-szigeten a legnagyobb sűrűségű az embertől származó hulladék az egész világon tengerkutatók szerint. A szemét 99,8 százaléka műanyag. Az egyébként érintetlen szigeten felgyűlt, majdnem 18 tonna szemétre úgy tekintenek, mint a tengeri műanyagszennyezés... Tovább

Eddig ismeretlen pillangófajt fedeztek fel Izraelben

Egy eddig ismeretlen pillangófajt azonosított Izraelben egy orosz biológus – értesült a Haarec című izraeli újság honlapja. Vlagyimir Luktanov, a szentpétervári zoológiai intézet entomológusa és evolúciós biológusa véletlenül bukkant a fekete pettyes narancssárga lepkefajra egy sípályán a Hermon-hegyen, Izrael északi részén, és maga is meglepődött, hogy a Melitaea acentria névre keresztelt pillangó eddig ismeretlen volt a tudomány számára. “Emberek... Tovább

Előállította az első felvillanásokat a világ legnagyobb röntgenlézer elektrongyorsítója

Előállította az első felvillanásokat a világ leghosszabb szupravezető lineáris részecskegyorsítója, a Hamburg melletti European XFEL, amellyel atomi szintű szerkezeteket és folyamatokat akarnak lefényképezni. Az első napon másodpercenként egy-egy villanást produkáltak, a létesítmény szeptemberi hivatalos felavatásáig azonban másodpercenként 27 ezerre akarják növelni a felvillanások számát. A felvillanó lézerfény mindössze 0,8 nanométer hullámhosszú... Tovább

A Földközi-tenger cápa- és rájafajainak felét a kihalás veszélye fenyegeti

A Földközi-tengerben élő cápa- és rájafajok több mint felét a kihalás veszélye fenyegeti – közölte a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN), amely a túlhalászatot nevezte meg a jelenség legfőbb okaként. A szervezet Spanyolországban kiadott közleménye szerint a Földközi-tengerben élő 72 ismert fajból 39-et “a kihalás fokozott kockázata” fenyegeti – írja a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál. Ezek közül... Tovább

A rendszeres testmozgás segít megőrizni az agy frissességét ötvenen túl is

A hetente többször végzett mérsékelt testmozgás a legjobb módja annak, hogy az ember megőrizze agya frissességét ötven éves kor felett is – állapították meg ausztrál kutatók. A British Journal of Sports Medicine című folyóiratban közölt tanulmány szerzői 39 korábbi vizsgálatot elemezve jutottak arra, hogy a szív és az izmok rendszeres edzése van a legjobb hatással a kognitív funkciókra, azoknál is, akiknél már megkezdődött ezeknek a... Tovább

A térbeli tájékozódásért felelős agysejteket vizsgálta két magyar kutató

A térbeli tájékozódásért felelős agysejteket vizsgálta két magyar kutató. Egyikük, Török Ágoston, a Magyar Tudományos Akadémia kutatója elmondta, hogy a rágcsálóknál, például patkányoknál a bajusz fontosabb a tájékozódásban, mint a látás, míg az embereknél a vizualitás a meghatározó. Felidézte, hogy korábban rágcsálókon végzett kísérletek alapján megállapították, az agyban a térbeli tájékozódásához szükséges rácssejtek... Tovább

Békabőr váladékában találtak vírus- és baktériumölő molekulákat

Egy Dél-Indiában élő, teniszlabdányi, tarka béka bőrváladékában találtak vírusokat és baktériumokat elpusztító molekulákat indiai és amerikai tudósok – számolt be róla az Eurekalert tudományos hírportál. A Hydrophylax bahuvistara nevű békafaj váladékának egyik peptid molekulája az emberi influenzavírus sokféle törzse ellen hatékony – írták a kutatók az Immunity című szaklapban megjelent tanulmányukban. Úgy működik, hogy összekapcsolódik... Tovább