Lelked békéje

Lin-csi kolostorában egy reggel így szólt az apáthoz ifjú tanítványa, Jen-csao szerzetes; – Mester! Éppen kerek egy évet töltöttem kolostorodban. Részt vettem foglalkozásokon, szorgalmasan dolgoztam, számos alkalommal vonultam vissza meditációra. Lelkem nyugalmát mégsem lelem. Most tehát elmegyek! – Járj szerencsével, Jen-csao! – válaszolta hűvösen Lin-csi, s otthagyta a szerzetest. Jen-csao megsértődött. – Várj, Mester! Meg... Tovább

Egy hang a télben

Az életben minden értékes. Azok a dolgok amik oly természetesnek tűnek számunkra, pillanatok alatt romba dőlhetnek. Érdemes elgondolkoznunk rajta, hogy mik is az igazán fontos dolgok az életünkben. Ha nem is tudunk értékes dolgokat adni a másiknak, egy mosoly, egy jó szó mindig akadjon. Törekedjünk arra, hogy ne a szánalom és sajnálkozás érzése öntse el szívünk, hanem az együttérzés csírája ébredjen fel bennünk azon embertársaink iránt, akiknek... Tovább

Karácsonyi mese II.

Hát az úgy volt – kezdte el, miután nagyot szippantott a pipájából -, hogy réges-régen, amikor Noé apánk unokái megépítették volt a Bábel tornyát, s annak ledőlte után nem tudták megérteni egymást többé, mert az önzés összezavarta a nyelvüket, az irigység és az elfogultság egyre jobban és jobban kezdett elhatalmasodni ezen a földön. Aki nem volt olyan ügyes, mint a szomszédja, azt ölte az irigység, hogy a másiknak szebb háza van. Aki... Tovább

Karinthy Frigyes – Kivégzésem

Karinthy Frigyes: Kivégzésem – Nagyságos úr! Nagyságos úr! Átfordulok a másik oldalamra. – Nagyságos úr! Hét óra! Tessék már gyorsan felkelni. – Ugyan, hagyjon, mit akar… Minek? – Nyolckor van a kivégzés, megint el tetszik késni. Nyolckor kivégzés? Persze erről megfeledkeztem. Brrr, ilyen korán felkelni, a szoba még hideg… és tulajdonképen minek is? No igen, a kivégzésem… Ilyesmi miatt nem hagyják aludni... Tovább

Az aranymadár

…Amikor már nagyon fáradt leszel, és nagyon céltalannak érzed a sorsodat: egyszerre csak érted üzen az erdő. Először csak egy kis szellővel, mely csak úgy végigsurran melletted az utcán. Fenyőillatából már alig érezhetsz valamit, de meghallod mégis, amikor a füledbe súgja: – Üzeni az erdő, hogy árnyékkal várnak rád a fák… illatukat neked gyűjtik a rét virágai… jöttödet lesi az ösvény… jöjj, siess…! Fájva döbben meg tőle... Tovább

A boldogság nyomában

Azt hiszem nem esem túlzásba amikor azt gondolom, hogy amióta világ a világ az ember folyamatosan lohol a boldogság nyomába. Keresi, esetleg kergeti, éli, megéli, vagy azt hiszi, hogy most épp az. Minden korban talán ez az egy ugyanaz maradt. Az emberek szerelembe estek, szárnyaltak majd zuhantak alá a mélységekbe. Megéltek határtalan boldogságot, megéltek mélységes fájdalmakat szenvedélyeik közepette. De mégis újra és újra megteszik mindezt. Mert... Tovább

A zöld filozófiája

Az emberi világ nagy szava: a szeretet… Másik nagy szava: a boldogság. A boldogság sohasem közös… Mindenki a maga számára boldog, ahogy mindenki a más számára szeret. Ezért a boldogsággal a magány jár együtt, ahogy a szeretettel a közösség. A magányos ember nem tudja, mit jelent szeretni. Nem kívánja a közösséget. Nem akar együtt élni. Életének értéke: a boldogság. Persze a világ nem csak ezt a két szót ismeri. A Szeretet és a Boldogság... Tovább

Mindenki tudja a földön

Az ember csak akkor lehet teljes, ha az, akivel együtt van, teljes. Olyan emberrel, aki nem tudja, vagy nem akarja önmaga teljességét, az ember nem tudhatja vagy nem akarhatja önmaga teljességét. Ezért rettenetesen áldatlan olyan másik féllel való együttlét, aki nem saját maga. Megakadályozza az embert abban, hogy saját maga lehessen. És ez az egzisztenciális főtörvény sehol sem olyan mélyről kötelező, mint a nemek között. A nemek viszonyában csak... Tovább

A szabadság ára

Volt egyszer egy madár. Két tökéletes szárnnyal és gyönyörű, fénylő színes tollakkal áldotta meg a sors. Az olyan állat, amely szabadon repülhet az égen, boldoggá teszi azt is aki nézi. Egy napon megpillantotta ezt a madarat egy nő, és beleszeretett. Az ámulattól tátott szájjal figyelte a repülését, a szíve hevesebben vert, a szeme szerelmesen csillogott. Egyszer megkérte, hogy hadd repüljön vele, és átszelték az egész égboltot, teljes harmóniában. A... Tovább

Mikor mégis egyedül vagy

Ezen nem lehet segíteni. Vannak az életben pillanatok, amikor menthetetlenül egyedül vagy. Ilyenkor hiába van társad, hiába van családod, hiába vannak barátaid: egyedül vagy. Bizonyos kérdéseket egyedül kell megoldanod, senki nem segíthet rajtad, senki helyetted el nem végezheti. Kifejezhetem ezt úgy is, hogy vállalnod kell valamit az életből, valami kockázatot, valaminek a felelősségét, egyedül, a magad erejéből. Amikor döntened kell, hogy valami... Tovább