Füvesített háztetőkkel a jó levegőért

A háztetők füvesítése bizonyos mértékig javíthatná a városok levegőjének minőségét. Ezt egy manchesteri kísérleti program bizonyítja, amelynek eredménye szerint abban az esetben, ha akár csak a városközpont tetőit a zöldteraszokon alkalmazott növényekkel borítanák, évente 210 kilogramm MP10-es kategóriájú szálló port, azaz mikroszkopikus, 10 mikrométernél nem nagyobb részecskékből álló szennyezőanyagot lehetne megkötni. A brit nagyváros... Tovább

Akiknek kedvező lehet az éghajlatváltozás

Nem csak vesztesei vannak az éghajlatváltozásnak az élővilágban: bár a felmelegedés számos fajnak okoz komoly gondot, vannak, amelyek profitálnak belőle, köztük egy Nagy-Britanniában élő lepke is. A növekvő szén-dioxidszint miatt egyre savasabb óceánok a halak és a meszes vázú állatok életét nehezítik meg, egyes növények élettere – például az Alpokban – be fog szűkülni a közeljövőben. Az Ázsiából származó tigrisszúnyog... Tovább

Az óceán savasodása veszélyezteti az osztrigákat

Először sikerült kimutatni természetes környezetben a tengervíz savasodása és az osztrigák elhullási aránya közötti összefüggést: az erre vonatkozó kísérleteket a Csendes-óceánon végezték amerikai kutatók. Mint arról a párizsi Le Figaro a Limnology and Oceanography című szakfolyóirat alapján beszámolt, az összefüggés korábban is ismert volt, de csak laboratóriumi körülmények között bizonyították. Ezúttal magában az óceáni környezetben... Tovább

Sokféle módon olvadnak a gleccserek

A világon található gleccsereknek még a számáról is igen eltérőek az elképzelések, 200 ezertől 300 ezerig terjed becsült számuk, és a róluk szóló tanulmányokból az is kitűnik, mennyire nehéz általános jellemzőiket kimutatni. A két legutóbbi munka egyike a Nature, a másik a Science tudományos folyóiratban jelent meg és jól érzékelteti, mennyire különbözőek lehetnek ezek a fagyott víztömegek. A párizsi Le Figaro szerint a két tanulmány... Tovább

A zaj az erdőnek is árt

A környezetszennyezés egyik formáját jelentő zaj az élővilág egészét zavarja, nem csupán az ember szenvedi meg a zajártalmakat, mint azt sokáig hitték. A növényekre ugyan másként hat a sok decibel, de közvetett módon rájuk nézve is káros. Erre a meglepő következtetésre jutott amerikai kutatók egy csoportja, amelynek eredményeiről a Proceedings of the Royal Society B. online változata nyomán a párizsi Le Figaro számolt be. Néhány korábbi, viszonylag... Tovább

Nagyszabású hókutatást végeznek a NASA szakemberei

Nagyszabású kutatást végeznek a NASA szakemberei, hogy feltárjanak mindent, amit még nem tudunk a hóról, és előkészítsék a terepet egy globális csapadék-előrejelzési űrmisszió számára. Az elmúlt évtizedben a kutatók rájöttek, hogy az űr egy bizonyos pontjából tanulmányozni lehet a leeső havat, és a földet érő hótömeget, ám a titokzatos “fehér anyag” továbbra is sok fejtörést okoz a számukra. “Jelenleg ott tartunk a... Tovább

Lebomló bio-palack

Áttörést hozhat az a magyar találmány ami búzából, kukoricából készít káros anyag nélkül lebomló bio-palackokat. A palackok rövid időn belül lebomlanak a természetben. Egy műanyag PET-palack tízezer hónap alatt bomlik le, míg a bio-palack 3-4 hónap alatt. Magyarországon pedig évente 30 ezer kamionnyi kerül forgalomba a PET-palackból és mindennek csak a töredékét gyűjtik be és hasznosítják! Nem PET, hanem PLA A magyar kutatók által kifejlesztett... Tovább

Városi madár lett a dolmányos varjú

Az elmúlt húsz évben a tarka vagy dolmányos varjú külterületi facsoportokban fészkelő óvatos madárból városi szárnyas lett, olyannyira, hogy ma már kizárólag a településeken fészkel. Hazánkban kétféle varjúval találkozhatunk, a fekete vagy vetési varjúval, és a dolmányos vagy tarka varjúval. Eleink kálvinista varjúnak nevezték a feketét, mivel a felületes népi megfigyelés szerint az nem fogyaszt húst, csakúgy, mint pénteken a pápista –... Tovább