A fekete özvegy nevű pókfaj hímjei gyakran nem élik túl a randevút, hiszen párzás után azonmód bekebelezi őket a nőstény, ám némely óvatos példánynak mégis sikerül élve megúszni a kalandot – derítették ki amerikai kutatók, akik az Animal Behavior című folyóirat augusztusi számában ismertetik kísérleteiket.

Az Arizonai Állami Egyetem kutatói az észak-amerikai fekete özvegy pókokkal (Latrodectus hesperus) kísérletezve derítették ki, hogy a hímek ki tudják szagolni a jóllakott nőstényeket. E képességük nemcsak életmentő lehet, hanem egyéb haszna is van: gömbölyded nőstényt választva egyben olyan párra is találnak, amelynél nagyobb a valószínűsége, hogy több petét rak le – olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon.

A laboratóriumban tenyésztett pókokkal négyféle kísérletet folytattak. Mindenekelőtt azt vizsgálták, hogy a hímek a jóllakott, vagy az éhes nőstények üres pókhálóira kapaszkodnak-e fel szívesebben. A második kísérlet során a nőstényeket visszahelyezték a pókhálójukra, és a hímek megint a jóllakott, gömbölyded egyedeket közelítették meg.

A harmadik kísérletben az éhes nőstényeket a jóllakottak pókhálójára helyezték, és fordítva. Ezzel a csellel a kutatóknak sikerült teljesen megzavarniuk a hímeket, amelyeknek a többsége közömbös maradt az éhes kolléganője pókhálóján csimpaszkodó jóllakott nőstények iránt.

Végül a kutatók pálcákra tekerték fel az éhes és a jóllakott nőstények pókhálóit, azt kívánva kideríteni, hogy a pókháló szövése, vagy valamilyen illatanyag segíti-e a hímeket a párválasztásban. A hímek ismét a jóllakott nőstények pókhálóját preferálták, ebből következik, hogy valamilyen kémiai anyag segítségével derítik fel a hímek a jóllakott nőstényeket.

„A legtöbb állatfajnál a nőtények diktálnak, ha szaporodásról van szó. Nem kis erőfeszítésükbe kerül a peték termelése és megóvása, míg a hímek kevés energiával rengeteg spermiumot állítanak elő. E +befektetésbeli+ különbözőség magyarázza, hogy a hímek általában miért oly kevéssé válogatósak, s miért oly gondosak a nőstények, ha jövendő párjuk kiválasztásáról van szó. Ám az olyan fajoknál, mint a fekete özvegy, a párosodás oly veszélyes a hímek számára, hogy igencsak válogatósnak és rendkívül óvatosnak kell lenniük” – magyarázta a kutatásokat irányító Chad Johnson.

E praktikák ellenére a fekete özvegy hímjei igen gyakran mégsem élik túl a párválasztást.

Kutatások eredményei alapján, úgy tűnik az eleddig legerősebbnek tartott kevlár helyett, a későbbiekben inkább a pókok fonalát használják majd.

A pók fonalának átmérője egy tizede az emberi hajszálénak, az anyag erősebb lehet az acélnál is. Az azonos súlyú fonal kétszer erősebb a kevlárnál, és ötször az acélnál – állítják a kutatók.

A fekete özvegy fonala a pókfonalak világában is az egyik legerősebbnek számít, ezt kívánják modellezni hát.

Az amerikai hadsereg éppen az új kutatási adatok miatt tervezi, hogy a későbbiekben a golyóálló mellényeket nem kevlárból, hanem „pókhálóból” készítenék el. Ez azért is kitűnő ötlet, mert a pók szála környezetbarát és lebomló, és nemcsak védőmellények, hanem például palackok, kötszerek, sebészeti szálak, kötelek és hálók is készülhetnének belőle.