Szerintem nincs olyan ember, aki ne szeretne aludni. Maximum nincs rá elég ideje, vagy valami miatt nem tud elégséges időt az alvásra fordítani. Ha szervezetünknek nem tudjuk biztosítani a megfelelő pihenés idejét, nem lesz lehetősége a regenerálódásra, feltöltődésre.

Mivel az ember életének egyharmadát alvással tölti el, érdemes tudnunk, hogy milyen fontos folyamatok zajlanak e közben bennünk.

Az alvás összhangban van a szervezetünk egyéb napi ciklikusságot mutató, a fényviszonyok által meghatározott, úgynevezett cirkadián ritmus szerinti működésével, ami nem jelent mást, mint hogy szervezetünk egy csökkentett üzemmódra váltva energiát spórol és nyer is egyben.

Sötétben, az agyban elhelyezkedő tobozmirigy melatonin hormont termel, ami alvásra készteti a testet: lassabban ver a szív, csökken a vérnyomás. A légzés is lassul, üteme teljesen egyenletessé válik, függetlenné a külvilág történéseitől. A testhőmérséklet reggelig csökken. Nem csak a mozdulatokkal, az izomerővel is takarékoskodunk ilyenkor, számos egyéb szervműködés is pihenni tér.

A hormonrendszer közben hozzálát éjszakai tennivalóihoz. A veseműködéshez fontos renin hormon szintje például éjszaka a legmagasabb a vérben. Az alvás első óráiban maximumát éli a növekedési hormonok termelése, cserébe csökken a kortizol, a stresszhormon mennyisége, s csak a reggeli órákban lesz belőle megint több.

Az alvás szakaszai:

Az alvás mélysége nem állandó, közben jellemző fázisok követik egymást. Két nagy csoportba oszthatók, működésük alapján non-REM és REM alvásról beszélhetünk. Ezek meghatározott fázisban követik egymást.

A non-REM alvás:

A NREM alvás vagy Lassú Hullámú Alvás (LHA) az agyi aktiváció és a szomatikus működések jelentős csökkenésével jár. Az EEG-ben lassú oscilláció és ún. alvási orsózás uralkodik, a szívfrekvencia és a légzésszám csökken, a vegetatív rendszer szimpatikus uralmát paraszimpatikus túlsúly váltja fel, a testhőmérséklet csökken.

Az ébrenlét és alvás közti átmenet az 1. stádium, a szendergés, mely az alvás 5-10%-át jelenti. Az izmok tónusa csökken, a szemmozgások lassulnak, pislogás nincs.

A 2. stádium a felületes alvás, mely az alvási idő 50%-a. Az izmok tónusa tovább csökken, a szemmozgások megszűnnek.

A 3. fázist középmély alvásnak nevezzük, mely az alvásidő 5-10%-át teszi ki.

A 4. fázis a mély alvás, mely felnőttekben az alvási idő 15-20%-át alkotja, gyermekekben többet, időskorban sokkal kevesebbet.

A REM alvás:

A REM (rapid eye movement – gyors szemmozgás) alvás az alvásidő 20 százalékában figyelhető meg. Jellegzetessége, hogy az agyi tevékenység hasonló, mint ébrenlét vagy szendergés esetén, gyors szemmozgások jelennek meg, az izomtónus viszont megszűnik.

Az álmok ebben a szakaszban jelennek meg. A stádiumok alvásciklusokat hoznak létre, melyek hossza nagyjából 90-120 perc. Egy éjszaka folyamán 5-6 ciklus figyelhető meg.

Ebben az állapotban az agy éber állapotnál is nagyobb mértékben aktivált, ugyanakkor mind a szenzoros beáramlás, mind a motoros rendszer gátlás alatt áll. A szív és a légzés ritmusa gyors és különösen a szemmozgásos időszakokban aritmiás szakaszokat tartalmaz.

A REM- ből ébresztett személyek mintegy 85%-a álmokról számol be. A REM periódusok tartama estétől reggelig nő és a REM-re jellegzetes állapotjellemzők is egyre kifejezettebbek. Ugyanakkor viszont a NREM alvás „intenzitása” estétől reggelig egyre csökken. Élettani körülmények között a REM alvás a felnőttek össz alvásának mintegy 20-25 százaléka. A REM alvás tartama jellegzetesen életkorfüggő, újszülött korban 17-18 óra alvás mintegy 50%-át teszi ki és csak 2-3 éves korra csökken az alvás egy negyedére. Időskorban tartama csak kevéssé csökken.

De miért is alszunk?

Az alvás pontos biológia funkciója a mai napig nem tisztázott. Amit biztosan tudunk, hogy a NREM alvás a laikus gondolkodás és a mindennapi tapasztalattal is egybevágóan megállapítható, a visszaállítási vagy visszanyerési elmélet. Ami azt jelenti, hogy az elhasználódó kémiai-fiziológiai folyamatok regenerációját segíti elő valamilyenfajta pihenésképpen szolgálva. Az elméletet alátámassza az, hogy a növekedéssel fejlődéssel járó életperiódusban, a gyermekkorban az alvás hosszabb illetve intenzívebb és a növekedési hormon kiáramlása egyértelműen az alvás elején teljesített legmélyebb delta alvással esik egy időbe, még akkor is, ha az alvás ébrenlét periódust felcseréljük. A másik közkeletű elképzelés szerint az alvás arra szolgál, hogy pihenő periódusban csökkentse a testhőmérsékletet és a metabolikus rátát a melegvérű állatokban, ahol a hőháztartás belső szabályozása nagy energia-befektetéssel jár. Valóban, az alvás során mintegy 10%-os metabolikus ráta csökkenés következik be, ez a kis energia-megtakarítás azonban nem valószínű, hogy magyarázhatja az egész alvásfolyamat phylogenetikai kialakulását. Kétségtelen azonban, hogy azonos előagyi struktúrák és neurotransmitterek játszanak szerepet mind az alvás- mind a hőmérséklet-szabályozásban, és hogy a hibernáció és az alvás között egy folyamatosság állapítható meg. A REM alvás biológiai funkciója legalább olyan rejtélyes, mint a lassú hullámú alvásé. A REM alvás nagy aránya a fejlődés korai szakaszában felvetette, hogy elősegítheti az agy fejlődését. Miután kimutatták, hogy a REM tartama növekszik kognitív terhelésre és egyes eredmények arra utaltak, szerepe lehet a memória konszolidációban, a memória funkcióban, és a kognitív elaborációban tulajdonítottak szerepet neki.

Az álmodás jellegzetességei:

Az álmodás és a REM alvás kapcsolatának felismerése a modern alváskutatás egyik legjelentősebb felfedezése. A spontán felidézett álmaink döntő többsége az alvás REM fázisaiban keletkezik. A REM alvásban keletkező álomélmények hosszúak, beszédesek, érzelmi átélésekben gazdagok és általában kiemelkedően fantáziadúsak. Uralkodó érzékszervi módozatuk a vizuális. Kisebb mértékben hallási (részben beszédhangra vonatkozó) és a testünkkel kapcsolatos elemeket is tartalmaznak. Csak elenyésző mértékben építkeznek hőérzékelési, tapintásérzékelési, valamint szaglási és ízérzékelési szenzoros módozatokból. Sohasem tartalmaznak közvetlen fájdalomérzékelést. Változatos érzelmi színezetükben a negatív emóciók dominálnak. Leggyakoribbak a szorongás, a félelem és a meglepődés. Tartalmuk gazdag, változatos és jól összekapcsolódó jellegű, vagyis az egymással igen kevéssé kapcsolatos emlékek, képek, benyomások szokatlan, bizarr, sűrített kombinációját képezik.

Az álmok bizarrsága is elsősorban a szokatlan tartalmak kombinációjából illetve a cselekmény dramaturgiájából fakad. Az álmok tartalma azonban mégis követ egy lazán szerveződő következetességet abban az értelemben, hogy egyazon éjszaka ismétlődő NREM jelentéseiben és álmaiban egyes tartalmak bizarr kontextusuk ellenére, hajlamosak ismételten felbukkanni, mintha ezek kiemelkedő fontossággal bírnának az álmodó számára. Szinte minden, amit álmodunk, történetek formájában ölt testet.

Az alvás zavarai:

Manapság egyre gyakoribb és sajnos igen komoly probléma a felnőtt lakosság körében az alvászavar. Nagyon sok tényező játszhat szerepet a kialakulásában, de ide sorolhatjuk az elalvási nehézségeket, amiket szorongás, nyugtalanság, esetleg túlzott fáradság idézhet elő megnehezítve ezzel a zavartalan és nyugodt alvásunkat. A másik ok, ami még szerepelhet az a rövid és ezen idő alatt is nyugtalan felületes alvás, esetleg felkavaró álomképek korai ébredés kíséretében, melyek így lehetetlenné teszik a kielégítő alvás minőségét.

Bármi is legyen az ok, törekednünk kell a mielőbbi megoldás lehetőségére, mert a nem megfelelő alvás hosszú távon kihatással van egész szervezetünkre, a munkánk minőségére és egész életünkre.

Természetesen megoldásnak célszerű nem a különböző altatók használatának bevezetése, hanem elsősorban törekedni kell a kiváltó okok felismerésére, és különböző gyógynövények, teakeverékek együttes segítségével a mielőbbi megszüntetésre.